Szinte napi szokásommá vált, hogy az interneten a CSR szakmai anyagai között szörfözgetek és közben a nemzetközi partereink által átküldött könyveket, cikkeket olvasom. Brit partnerünk, Michael Hopkins adataiban merültem el és egy érdekes momentumra lettem figyelmes. A Google keresője 2015 februárjában a CSR-re vonatkozólag 172 millió hivatkozást adott ki, míg a fenntarthatóságra 118 milliót. A korábbi években fordított volt a helyzet!

Miért is érdekes ez?
Ha történetileg nézzük, akkor a CSR korábbi évekre nyúlik vissza, mint a fenntartható fejlődés. Sokkal hosszabb a történeti folyamatának időtartama. Most a történelmi példákra nem térnék rá. Árnyaltabbá az 1990-es évektől válik a vállalati felelősség úttörőinek, Carollnak, Donna Woodnak köszönhetően.
Míg a fenntartható fejlődés reneszánszát élte a korábbi években ? pl. a globális felmelegedés koncepció miatt is- , addig a vállalati felelősség háttérbe szorult.
Magyarországon úgy látszik fordítva történik ez a folyamat: először a CSR kapott nagy visszhangot, majd a fenntartható fejlődés az, ami teret nyert.

Van-e különbség a csr és a fenntarthatóság között?
Sőt egymás szinonimájaként is használják! Ha csak 10 vállalat honlapjára kattintunk rá, már akkor is azt érzékeljük, hogy szinte egymással azonos fogalomként használják a csr, a fenntartható fejlődés, a vállalati polgár, az etikus üzleti magatartás fogalmát. Kicsit a bevásárló listára hasonlít a sor. Ill. e felsorolásba illeszkedik még az is, hogy Magyarországon még jellemzően a Jó ügyek támogatását (közösségi befektetések) is teljes egészében azonosítják a CSR-rel.
Az, hogy ki mit mivel azonosít pontosan, az ezeken a honlapokon nincs egyértelműen tisztázva.
Ezért így igen ködös kép alakul ki 1-1 vállalat, szervezet felelős magatartásáról.

Preferálja-e az ügyfél/fogyasztó a vállalati felelősséget!
Egy másik aspektus amit figyelembe kell vennünk!
Abból indulunk ki, hogy egy cégnek profitot kell maximalizálnia. A jó cég hosszú távon azonban, akkor fenntartható, ha ezt a fogyasztó, az ügyfél preferálja:  azaz hajlandó fizetnie érte. A prémium kategóriáért?

Érdemes-e a csr-modell alapján működni?
Vegyünk néhány céget! Coca-Cola és Pepsi. Shell És Exxon.
Az egyik csr modell alapján működik, s természetesen kiegészítő költségek is jelentkeznek. A másik éppen, hogy csak a minimumot hozza, azaz éppen, hogy csak betartja azt amit a törvény, a jogszabály meghatároz.
Kinek könnyebb? Minek, mi a hozadéka?
Erről is beszélünk bővebben az egyes cégek példáin keresztül a CSR Szerda Klubesten!