Hírérték és sztori kell!
Június 19-én volt a félévet záró rendezvényünk, a CR Szerda Klubest. Kint nyári kánikula és hőségriasztás. Bent a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara székházában a hűs, légkondis helyiségben pedig békés eszmecsere folyt arról, hogy a média és a csr/vállalati felelősségvállalás, pontosabban a média és az üzleti szereplők között mennyire változott meg a kommunikáció a témában. Hisz az elmúlt években már törvény szabályozás született arról, hogy a csr megjelenítése nem burkolt reklám.
Emlékezzünk vissza a 2006-2010 közötti CSR Hungary Konferencia média kerekasztal-beszélgetéseire is, ahol a nagy médiumok képviselői ültek egy asztalhoz a témában. És, hogy mennyi. mennyi késhegyig menő vita, parázs beszélgetés zajlott arról máshol is, hogy a csr megjelenítése egy-egy cég esetében nem reklám, ne kelljen külön fizetni érte! És főleg, hogy a Pannon esete után ne büntessék meg érte a megjelenítő médiumot!
Aztán megszületett a várva várt törvényi szabályozás, és azóta csönd… A Klubest kerekasztal-beszélgetés résztvevőitől is ezt kérdeztem először: a várva várt törvényi szabályozás után változott- e valami???
Mind a gazdasági magazin (Manager Magazin), mind a kommunikációs szaklap (Médiapiac), és mind a PR ügynökség részéről egyértelmű volt a válasz: nem.
A médiumok részéről alapvető követelmény – és némely esetben tényleg igazuk van -, hogy amikor egy vállalat elkezdi idő előtt saját csr tevékenységét kifelé kommunikálni, akkor hiteltelenné teheti a cég egészének a működését. Hisz az újságírók nagyon sok esetben, informális szinten ismerik a cégeket és tudják, hogy az illető cég a kifelé kommunikált “jót” például saját háza táján ( alkalmazottak) igazán gyakorolja-e???
A feszültség forrása nagyon sok esetben ma is ez.
A csr hírportálunkra nap mint nap mi is kapjuk a cégek, szervezetek ún. csr sajtóközleményeit.
Néha ugyanazzal a protokoll szöveggel. Tényleg jóval kevesebb az az aránya, amelyre azt lehet mondani, hogy van hírértéke. A médiumok képviselői éppen ezt rótták fel hiányosságnak: valójában ezeket a sajtóközleményeket nem a sajtó munkatársainak és nem annak a speciális, adott célcsoportú olvasóinak írják a vállalatok és ügynökségeik.
És még nem beszéltünk egy másik jelenségről: a csr mellékletekről. Melyek akár a döntéshozók körében végre szakmai szinten is felhívhatnák a figyelmet néhány témára.
Még folytatjuk!
Takács Júlia
