Budapest Airport – madártávlatból a jövő reptere

61

A világban nem ismeretlen a zöld (fenntartható) repülőtér fogalma. A légiközlekedés az az iparág, mely a gazdaság fellendülésével párhuzamosan jelentős forgalom növekedést realizál. S emellett a légiszállítás is nagyobb szerepet kap. Nem kellő körültekintéssel azonban a nagyobb volumen nagyobb környezeti hatással jár! Amennyiben a növekedés nem társul hatékonyságnöveléssel és korszerűbb technológiák alkalmazásával, akkor ez nem feltétlen csak pozitív következményeket jelent számunkra. Akár az éghajlatváltozás, akár a globális felmelegedés, akár a széndioxid kibocsájtás aspektusából tekintve. Erre ad megoldást a zöld reptér modell, melyet lehet komplexebben is megközelíteni, ahogy tette ezt a Budapest Airport.
Ezt a modellt és ennek a hátterét mutatta be Kis Ferenc, a Budapest Airport környezetvédelmi vezetője és Munkácsi Zsuzsa, a Budapest Airport környezetvédelmi szakértője.

CSR Hungary:
Milyen előzményekre tekint vissza a Budapest Airport zöld repülőtér programja ?

Munkácsi Zsuzsa:
Már évekkel ezelőtt felmerült az igény egy olyan fórumra, mely környezetvédelmi témában tudja megszólítani a reptéren működő cégeket. Jelenleg 100-nál is több különböző szervezet, vállalkozás működik a Budapest Airport területén és bérleményeiben. Fontos volt, hogy elérjük őket és együtt tudjunk működni, s döntést tudjunk hozni környezetvédelmi ügyekben. Adott esetben mindenki számára megfelelő megoldást találjunk.

Másfél évvel ezelőtt, amikor elindult a program, akkor a kezdő lökést egy nemzetközi program adta meg, melyben 2008 óta vesz részt a Budapest Airport
Ez egy széndioxid kibocsájtás számítással foglalkozó program, mely 4 szinten tanúsítja a világ több, mint 180 jelentős légikikőtőjét. Az a célja, hogy a repülőterek csökkentsék a széndioxid kibocsájtásukat és ösztönözzék a repülőtereket a karbonsemlegesség elérésére. Mi az első szinten léptünk be, ami azt jelenti, hogy a repülőtér felméri a saját széndioxid kibocsájtását. A kettes szint, amit 2014-ben értünk el, az a reduction, a csökkentés szint, majd 1 évvel később 2015-ben pedig a 3. szintre tudtunk lépni . Ez a Program elvárja, hogy a partnerekre is kiterjesszék a repülőterek kibocsájtás csökkentési céljait.

CSR H.: Miben több a Greenairport nemzetközi program Budapest Airport adaptációja, mint az eredeti?

M.Zs.:
A program elvárása, hogy a reptér vonja be a partnereket a széndioxid csökkentésébe Mi egy kiterjedtebb megoldást dolgoztunk ki. Mert nem csak a széndioxid kibocsájtás csökkentéséről beszélünk a partnerekkel, hanem pl. a hulladék kérdésekről (pl. a szelektív hulladékgyűjtésről), de akár önkéntes programok pl. a véradás szervezése is e körbe tartozik. Negyedévente tartunk egy félnapos partnertalálkozót, mely mindig egy téma köré épülő workshop.

Ezen túlmenően minden évben díjazzuk a partnereket: pályázatot hirdetünk meg. Éppen azért, hogy megismerjük a reptéren működő cégek tevékenységét. Van akinek van környezetvédelmi stratégiája, van akinek nincs. A tavalyi évben 3 pályázó volt, idén már megduplázódott a pályázók száma.

CSR H.:Nem volt lassú a reagálása ennek az iparágnak a globális trendre ill a megoldásra, a széndioxid kibocsájtás csökkentésére? Hisz a közlekedés egyik legszennyezőbb iparágaként tartják számon a légiközlekedést.

Kis Ferenc:
Valóban sokan így gondolják, azonban a tények mást mutatnak. A légiközlekedés az emberiség CO2 kibocsátásának mindössze a 2%-áért felel, a közlekedés miatti kibocsátásoknak pedig a 12%-áért ? szemben a közúti szállítással, mely 74%-ért. Fontos azt is tudni, hogy a légi úton az áruk csupán 0,5%-át szállítják, ám ezek értéke 35%-a a teljes kereskedelmi értéknek. Azaz olyan nagy értékű, romlékony áruk jutnak el a Föld egyik pontjáról a másikra, mint az elektronikai cikkek, műszerek, gyógyszerek és nagy értékű berendezések. Emellett  a légi közlekedés az igen csak különbözik a mindennapi fogyasztási termékektől. Itt az utas nem azért választ repteret, mert az fenntartható. Míg mondjuk egy fenntartható pálmaolaj kezdeményezésben – ami egy iparági kezdeményezés – a szupermarketeket ellátó lánc különböző tagjai vesznek részt, úgy a repterek ebben a tekintetben igen, később kezdtek el reagálni. Ez a nemzetközi program is 2009-ben indult el világszerte és Európában. A széndioxid kibocsájtás csökkentést nagyon szigorúan, nagyon aprólékosan, egy nagyon szigorú számítás szerint egy brit környezetvédelmi szakértő cég által kidolgozott feltételrendszer alapján, független hitelesítés után adjuk be. Így tudjuk hitelesen azt is, hogy ebben az évben a résztvevők milyen eredményeket értek el.

CSR H.: Hogyan tudják összehasonlítani a Budapest Airport teljesítményét pl. egy berlini reptér teljesítményével?

K.F.: Az iparág jellegéből fakadóan mi nem vagyunk valódi konkurenciái egymásnak a többi kollégával. Hiszen, ha valaki Lengyelországba akar utazni az nem Budapesttel fog versenyezni. Természetesen beszélünk a kollégákkal a mi és az ő számaikról. De ahány ország, annyi sajátosság.

Például egy francia modell széndioxid szempontjából tisztább, mert az elektromos hálózat 90%-ban nukleáris teljesítménnyel működik. De itt a lengyel példa is. Ahol annyi szenes erőmű van, de korszerű, új repülőtérrel rendelkezik. Mégis rosszabb az 1 utasra eső mutatója.

Vannak repterek, ahol nagyon jelentős a karbantartó tevékenység, amit nagy hangárokban végeznek. Sok áramot fogyasztanak és kevesebb az utas. Ők megint hátrányban vannak.

CSR H.: Miben erős a Budapest Airport?

K.F.: Az egyik azért az, hogy egy nagyon régi infrastruktúrát üzemeltetünk. Egy része már az 50-es években kiépült, majd a 80-as években épültek a 2-es terminál épületei. Így alapkéntkaptunk egy régóta működő infrastruktúrát, s ennek a folyamatos korszerűsítésével mi nagyon jó eredményeket tudunk elérni. Bár nagyon sokat kell beruházni.

Persze a környezetnek is jobb egy újonnan épült reptér pl. az athéni, de ők meg azzal küzdenek, hogy hogyan lehet egy új infrastruktúrát üzemeltetni, miközben csökken az utas számuk.

A program pedig megköveteli, hogy akkor is folyamatosan kell csökkentést elérni, ha nem kedvezőek a feltételek. Számunkra is közeledik az az idő, amikor nekünk is szembe kell nézni ezekkel a kihívásokkal!

A másik erősségünk, amit érdemes kiemelni az az, hogy ebben az iparágban létfontosságú az együttműködés. Ha valaki kinéz a terminál ablakából az nem tudja, hogy hogy lehet az, hogy minden pontosan a helyén van. Hogy honnan tudják. hogy ki merre menjen, innen elmegy az üzemanyag, onnan jön a csomag. Mindezt 25 perc alatt meg kell csinálni!

Ennek a feltétele az, hogy a partnerek beszéljenek egymással és ebben e program kapcsán optimalizálják a működés közben keletkező környezeti hatást. Nagyon sok szabályrendszert kell összeilleszteni, hogy biztonságosan és hatékonyan és környezetbarát módon működjön a reptér.

Összegezve. Erősségünk a régebb óta rendelkezésre álló infrastruktúrán kívül az érintettekkel való együttműködési hálózat.



M. Zs. Én egy másik fontos elemet is kiemelnék.  A partnereknek készítettünk egy közös Képzési Programot, s ennek a keretein belül egy zöld iroda tudásanyag áll rendelkezésre. Ezt a reptér specifikus anyagot a Program weboldalán tesszük közkinccsé a partnereink számára.

CSR H. Ha reptér, akkor légitársaságok. Hogyan viszonyultak a GeenAirport Programhoz? Pl. a TOP1 Magyarországon most a WizzAir?

M. Zs.:

Ők is beléptek a Programba. Elkötelezettek a környezetvédelem mellett. Pl. üzemanyag takarékossági okokból csökkentik a fedélzeti hajtómű használatát az állóhelyen illetve hatékonyabb eljárásokat használnak mind a leszállás mind a felszállás idején.

Éppen most kezd a globális trendhez igazodni ez az iparág is. Bár ez a folyamat nálunk is már 5-6 éve elindult, azonban a szélesebb közönséghez csak most jutott el, és a média is most kezdett el igazán érdeklődni.. Korábban inkább a helyi sajtó érdeklődött a repülőtéri környezetvédelem iránt. Számunkra öröm, hogy egyre többen ismerik a kezdeményezéseinket, ilyen szempontból az áttörést a Greenairport hozta.

K.F.:

Egyszerűen kezd beérni az a munka, amit hosszabb ideje kezdtünk el. Ehhez azért tudni kell, hogy egy repülőtéri környezetben a partnerekkel való egyeztetések jóval több időt igényelnek, mint máshol. Pl. egy évvel ezelőtt elkezdtünk már a WizzAirrel egyeztetni egy környezetvédelmi működésről, akkor abból idén még valószínű, hogy nem lesz eredménye. Jövőre esetleg már …Ez egy ilyen iparág, ez egy ilyen szakma.

CSR H. Végezetül. Hogyan lehet a Greenairportból mintaprojekt mások számára?

K.F.:
Nagyon sok cégnél sok jó példa van: zöld irodába költözik, oktatja a dolgozóit , önkéntes programokat csinál. Mi azoknak próbálunk újat nyújtani, akik vasútállomást, vagy vasúti infrastruktúrát üzemeltetnek, vagy egy plázát, vagy egy ipari parkot. Ahol ő a ?házigazda?, az üzemeltető.

De a Plázában is érdekelheti a bérlőket, hogy hogyan lehetnek víztakarékosabbak. Mit tud ehhez adni a bevásárlóközpont, vagy egy vasút állomás üzemeltető? A bolt üzemeltetőjének lehetnek szelektív hulladékgyűjtői. Vagy egy buszállomás van sok kis bérlő, oda is jár a taxis 
Ezt a koncepciót szerintem lehet replikálni és azokat az eszközöket, amiket mi már  kipróbáltunk és sikeresek, eredményesek, azt miért ne próbálja ki más is!
Ha pedig olyan cég dolgozik a reptéren, aki már dolgozik olyan reptéren, ahol szintén van hasonló kezdeményezés, akkor ez csak könnyebbé teszi a helyzetet. Nem kell megmagyarázni az alapokat! A folyamatok értékét. Ugyanez érvényes akár egy busz pályaudvar, vagy egy bevásárló központ esetében is. Egy nyelvet beszélünk!

P.s.: A Budapest Airport GreenAirport Programja a CSR Hungary Díj (Magyar Üzleti Felelősség Díj) Felelős Együttműködés kategóriában nyert díjat és védjegyhasználatot.

Ha még nem csatlakoztál Közösségi oldalunkhoz,
akkor itt teheted meg!