Kedves Olvasó!
Ezt a szakmai blogot azért indítottuk, mert a a vállalati felelősség, a társadalmi felelősségért döntéshozóinak nincs ideje és energiája nap mint nap csr szakmai cikkek után kutakodni. Pedig a hazai és nemzetközi összefüggésekről érdekes ezen a területen is tájékozódni.
Külföldi szakmai fórumokat olvasva több kritika is éri a csr-t. Közös vélemény az, hogy egy másfajta, egy más szintű csr-ra van szükség, ha vissza akarjuk fordítani a világ legégetőbb problémáiként is jelentkező társadalmi, környezeti, etikai tendenciákat.
Ennek tudatában érdekes sorra venni a figyelmeztető jeleket is! E kritikus véleményformálók a következőkre hívják fel a figyelmet.
- A modern kori csr egyik jellemzője, hogy látható módon az ismert márkákkal rendelkező nagycégek kerültek előtérbe ezen a területen is.
- A csr inkább az üzleti PR részévé vélt és nem integrálódott a stratégiába
- A csr többnyire a minőségirányítási folyamatba integrálódott, mely a legégetőbb problémák megoldását a gyakorlatban nem segíti elő
- A rövidtávú piacok jutalmazzák a társadalomba kihelyezett költségeket
- Ha a csr ellenőrzés fókuszában lévő cégek számát tekintjük ez elenyésző az üzleti szféra egészében ténykedő cégek számához képest.
Ha csak a csr és fenntarthatósági indexeket, rangsorokat, jelentéseket, kódokat tekintjük, akkor nézzünk néhány példát!
Pl. 2008-ban a GRI-nál közel 1000 jelentést, az SA8000 2000 céget tartott számon, ugyanakkor a Global Compact 5300 résztvevővel, az Amerikai Kamara 5 000 000 felüli taglétszámmal büszkélkedhetett. A 14001 tanúsítást 190 000 mondták magukénak.
E statisztikák alapján a csr egy parányi üzleti elit sajátja…?! És még a magyar helyzetről nem is beszéltünk.
Takács Júlia
Folytatjuk…