Néhány éve a CSR Hungary szakmai konferencia vendége volt Wayne Visser, a CSR 2.0 ‘atyja. Ő is kritikával illette az Európai Unió csr politikáját. Mi is többször írtunk arról, hogy az önkéntesség nem lesz megoldás a fenntarthatóság és a vállalati felelősség területén. A különböző érintettek (civil szektor, szakmai csoportok)már korábban is jelezték aggályukat ezzel kapcsolatban.
Az átlátható felelős vállalati működéshez jogszabályi keretek és a végrehajtás ellenőrzéséhez eszközökre is szükség van.
A CSR politika és szabályozás kidolgozása kiindulási pont. 2001-ben adta ki az EU Bizottság az ún. Zöld könyvet, mely az összes érintett által jóváhagyott platform. Egy évvel utána az érdekelt felekkel való konzultáció után megjelent a CSR Fehér könyve: a Vállalkozások hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez. Ez jelezte a politika hivatalos szándékát a csr-rel kapcsolatban. Mind két dokumentum megjelenését a több szereplős folyamat, konzultáció (vállalatok, önkormányzatok, szakszervezetek…) előzte meg.
A Fehér Könyv megjelenésekor úgy túnt, hogy az EU a csr folyamatok elé megy. Azonban nem volt jelentős előrelépés a hulladékgazdálkodás és az éghajlat változás politika terén.
2006-ban létrehozták a politikai esernyő szervezetet, a CSR Europe-ot vállalkozások számára.
Ezután 2010-ig újra csend. Ekkor az EU magas szintű munkacsoportja (MSZM) 27 tagállam képviselőjével konzultált újra. Itt újra az üzleti szektor önkéntességéről volt szó, pontosabban éppen az EU csr-ben betöltött aktívabb szerepéről.
A háttérben a megváltozott versenyképességi menetrend húzódott meg: az EU gazdasági stratégiájában 2010-ig. Itt kevesebb szerepet kapott a csr a versenyképességben.
Ugyanakkor a 2008-as európai versenyképesség jelentés pl. Dánia esetében már kiemeli a felelős és zöld növekedés központi szerepét az ország hírnevének kialakításában, s így versenyképességének növelésében.
Az új EU2020-as stratégia célja már ennek megfelelően az intelligens, fenntartható és befogadó növekedés. 2011. októberében a csr megújuló stratégiáját tartalmazó dokumentum jelenik meg.
Hogyan, milyen eszközökkel érhető el a dokumentum szerint a felelős üzlet?
Néhány pont:
1. Több oldalú CSR Platformok létrehozása
2. Európai CSR Díj
A világot (Magyarországot is) már elöntötték a különböző csr díj rendszerek. Ráadásul nagyon sok esetben szinte csak ugyanaz a céges kör szerepel. Kérdés, hogy marad-e szokásos PR eszközként?
Tud-e valami pluszt adni a világ országaiban már jó néhány éve működő csr díjak mellett??
3. Greenwash
Egy olyan gyakorlati jellegű ön-és társszabályozó kódexet kívánnak létrehozni, amely támogatja az Accountability, az AA1000 szabványokat.
4. ESG integráció
A társadalmi és környezeti szempontokat jobban kell integrálni az üzlet működésének az egész folyamatába. Kezdve már a befektetési döntéseknél. Ne mindig a legalacsonyabb ár döntsön!
5. Felelősség
A dokumentum szerint a nagyvállalatok számára kötelezővé kellene tenni vagy az ENSZ Global Compact, vagy az OECD irányelvek multinacionális vállalatok számára, vagy az ISO26000-et.
Kérdés, hogy ez mennyire van összhangban a különböző vállalatok működésével. Mennyi azonos és mennyi különböző elem van a különböző iránymutatásokban?
6. Hatékonyabb szabályozás
Ez kísérlet arra. hogy az EU csr politikáját a tagállamok nemzeti szintjére is leképezzék. Lehet, hogy inkább a meglévő ellentmondó politikákat kellene megszüntetni.
Pl. a fosszilis energiahordozók támogatása
munkavállalói jogok
a biodiverzitás csökkentése és átláthatósága
Az idő majd eldönti, hogy minek lesz létjogosultsága a gyakorlatban.
