Ezidáig a vállalati fenntarthatóság kérdéskörét ki-ki saját iparágában, gazdaságában, esetleg az ezt a témát is (vállalati fenntarthatóság és felelősség/CSR/ESG) szabályozni kívánó EU zöld megállapodás ambícióinak szemszögéből szűrtük át az elvárásokat. Esetleg egy-egy nagyobb probléma (természeti katasztrófa, éghajlatváltozás gazdasági vetülete iparágakra stb.)
esetében vetődött fel, hogy érdemes nagyobb léptékben, nagyobb összefüggésekben gondolkodni. Még pedig nyomon követni a geopolitika történéseit, folyamatait..
Egyrészt tudomásul kell vennünk, hogy a geopolitikai feszültségek nyomán kialakult gazdasági bizonytalanságok hatnak a fenntarthatóságra. Így a vállalati fentarthatóságra.
Másrészt tudomásul kellene venni, hogy a világ több kontinensből áll.
Ki kell lépni saját árnyékunkból, ha fejlődni akarunk és sikereket elérni. Ez azt is jelenti, hogy amit más kontinensekről kialakítottak képet (mítoszt- a második világháború után ) újra kell értelmeznünk.
Változnak az idők és változnak a kontinensek is. Több szakértő is felhívta a figyelmet arra, hogy Ázsia (nem csak Kína) zöld gazdasága átalakítja a világot a következő évtizedben. A csak iparcentrikusság mellett a mezőgazdaság élelmiszertermelés is előtérbe kerül. Ehhez pedig olyan technológiák és innovációk alkalmazására is szükség lesz, mint például az éghajlatváltozás szempontjából intelligens mezőgazdaság fejlesztése. Hogy elősegítsék az átállást a rugalmasabb, fenntarthatóbb és termelékenyebb mezőgazdasági és élelmiszer-rendszerek felé.
Néhány gondolatkeltő tény Ázsiával kapcsolatban
Ázsia számos területen vezető szerepet tölt be a technológia, a természetalapú megoldások és az intelligens városok területén. Ennek egyik oka az, hogy felkészültek a fenntarthatóság rendszer szintű finanszírozására.
Az ilyen pénzügyi támogatás azért is kritikus fontosságú, mert Dél-Kelet Ázsiának 210 milliárd dollárnyi megújuló befektetésre van szüksége, hogy elérje éghajlati céljait (Reuters szerint).
Kína és India sem tétlenkedik
Hszi Csin-ping elnök ígérete szerint Kína 2030 előtt éri el szén-dioxid-kibocsátásának csúcsát, és 2060 előtt lesz szén-dioxid-semleges.
India is megkezdte India hosszútávú, alacsony szén-dioxid kibocsátású fejlesztési stratégiájának végrehajtását. Magában foglalja az üzemanyagigény, és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését.
Hongkong és Szingapúr verseng egymással, hogy Ázsia pénzügyi központja legyen. Ez a versengés most a környezeti, társadalmi és kormányzási (ESG) térre tolódik át, ahol dollárbillió forog kockán. A zöld kötvényektől a szén-dioxid-kereskedelemig mindkét város jó helyzetben van ahhoz, hogy regionális bázisként szolgáljon a fenntartható finanszírozáshoz, ahol a kormányok és a vállalatok növelik az éghajlatváltozás elleni küzdelembe való befektetéseiket.
A fentiekről bővebben lesz szó a 2024-es CSR Hungary Summit Konferenciánkon 82024. november 15) is.
Kattints ide a részletekhez!
