Ki gondolta volna a COVID előtt, alatt, hogy a járvány után nem tudunk visszatérni a COVID előtti békésebb „aranykorhoz.” Így az üzleti szektornak is az állandó készenléti állapot lesz az alapállapot. Az egymás után kirobbanó háborús konfliktusok (először az orosz-ukrán, majd az izraeli-palesztin konfliktus) csak tetézték a világjárvány negatív gazdasági hatásait. A világ ellátási láncára való befolyását. A háborúk pedig -emberi jogokról nem is beszélve – nem a zöld, karbonsemleges célokat szeretnék elérni.
Így joggal merült fel az a kérdés, hogy mindez az időszak hogyan hat a vállalati fenntarthatóság (és az ESG mérés alapjául) alapjául is szolgáló SDGs-re…Hisz az ENSZ által 2015-ben meghirdetett 17 Fenntartható Fejlődési Cél még az akkori adott gazdasági, társadalmi, környezeti, geopolitikai viszonyok szerint született meg. A mérföldkőként meghatározott 2030-as év pedig szinte minden nagyvállalat fenntarthatósági politikájában említésre kerül. Egyre inkább fókuszba kerül az is, hogy teljesíthetőek, mennyire teljesíthetőek a fent említett SDG célok és mi mikorra?
Ez év szeptemberében New Yorkban lesz az ENSZ Jövő Konferenciája. 10 klímakutató szerint ragyogó alkalom arra, hogy megtörténjen a korábban megalkotott Fenntartható Fejlődési Célok tartalmi részeinek és menetrendjének módosítása.
10 klímakutató (lásd a poszt végén!) arra szólította fel az ENSZT-t, hogy a 2030-ig szóló Fenntartható Fejlődési menetrendjét frissítse fel: többek között hosszabbítsa meg a határidőt 2050-ig, és tegyék egyértelműbbé, konkrétabbá a célokat.
Miért is?
Az eredeti, 2030-ra kitűzött befejezési dátum felénél a 17 fenntartható fejlesztési cél közül sok rossz úton halad, vagy túl lassan halad. Többek között a világgazdasági folyamatok, COVID és nemzetközi konfliktusok miatt is lelassultak. Előbbieket figyelembe kellene venni az ENSZ jövőjének szeptemberi New York-i csúcstalálkozója előtt.
Érdekes sorra venni e fent említett klímakutatók véleményének kulcsgondolatait.
Egyes célok és régiók gyorsabban fejlődtek, mint mások, de különösen az éghajlattal és a biodiverzitás célok terén a világ nagy része le van maradva. Sok fenntarthatósági cél túlságosan homályos és nehezen mérhető. Egy másik kulcsfontosságú kihívás annak megakadályozása, hogy egyes országok mások rovására fejlődjenek. Mivel nem állnak rendelkezésre elegendő finanszírozási mechanizmusok ahhoz, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országok elérjék a fenntartható fejlesztési célokat.
A Mit és a hogyan frissítése szükséges
Sürgősen szükség van frissített útvonalakra és mérföldkövekre az összes fenntartható fejlesztési cél eléréséhez. Ideértve a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás integrálását, valamint az átmenet globális irányításának megerősítését az ENSZ tagjai által elfogadott meglévő kereteken keresztül. Valamint a A 2050-re vonatkozó célok átfogóbb konzultációkat igényelnek a tudósokkal, az őslakos lakossággal, a marginalizált közösségekkel és a magánszektorral.
Más kritikus fejleményekre is rámutatnak: például a mesterséges intelligencia térnyerésére. Egy tanulmány szerint a mesterséges intelligencia 134 célt szolgálhat az összes cél tekintetében .Például jobb időjárás-előrejelzés készítése vagy javítása. orvosi diagnózisok.. De az éghajlatváltozás, az energiafelhasználás és a félretájékoztatás terjesztése révén 59 célpontot is gátolni tud .
A célok megerősítése felé tett lépések között javasolják, hogy ezeket világos célokat kitűző küldetésekké alakítsák át. Ehhez a globális pénzügyi architektúra reformját kell végrehajtani, Az ENSZ elnök. Guterres rá akarja venni a döntéshozókat, hogy ne csak az olyan gazdasági mutatókra összpontosítsanak, mint a GDP, hanem a mutatók „irányítópultjára” is, amelyet ő a GDP-n túlmutatónak nevez . A GDP más típusú értelmezéséről már a CSR Hungary konferenciáinkon is beszéltünk 10 évvel ezelőtt.
Sürgetik az ENSZ Közgyűlését, hogy 2026-ig vizsgálja felül és fogadjon el új iránymutatásokat; és hogy minden nemzetnek legkésőbb 2027-ig el kell készítenie a fenntartható fejlesztési stratégiák felülvizsgált. Átfogó és előremutató önkéntes nemzeti felülvizsgálatát, valamint számszerűsíthető időközi célokat.
Az összes fenntartható fejlesztési cél és az azokon belüli célok felülvizsgált globális fellépésére és ütemtervére vonatkozó ajánlások közül a szerzők több kritikus prioritást emelnek ki:
- A tudósoknak meg kell határozniuk az SDG-célok és mérföldkövek frissítésének irányvonalait annak érdekében, hogy a Föld két évtizeden belül biztonságos működési zónába kerüljön .
- Az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 2040–50-re el kell érnie a nettó nullát .
- A következő évtizedben meg kell állítani a biológiai sokféleség globális csökkenését , és beruházásokat kell végrehajtani az érintetlen és kezelt ökoszisztémák védelmére és regenerálására.
- A ritkaföldfémektől az építőanyagokig és tápanyagokig mindenre kiterjedő erőforrás-kitermelési és -használati mintáknak a körkörös modellek felé kell elmozdulniuk .
- Minden gazdasági tranzakciónak el kell számolnia a bolygók okozta károk valódi költségével.
Ráadás: szabályozások, rendelkezések, taxonómia..CSRD, ESRS.. A vállalati fenntarthatóság és felelősség mérésének alapja az elérendő fenntartható fejlődési célok elérése. Ha ezek a célok változnak, akkor a mérési keretrendszerek tartalmi részének is változnia kell…Nem beszélve a lokális adottságokról.
Forrás:
Fuso-Nerini a Nature Mariana Mazzucatoval,a University College London társszerzője; Johan Rockström, aPotsdami Klímahatáskutató Intézet és a Föld Bizottság; Harro van Asselt, Cambridge-i Egyetem; Jim W. Hall, Oxfordi Egyetem; Stelvia Matos, Surrey Egyetem, Åsa Persson, Stockholmi Környezetvédelmi Intézet, Benjamin Sovacool, Bostoni Egyetem, Ricardo Vinuesa, KTH Royal Institute of Technology; és Jeffrey Sachs, Columbia Egyetem
