Jövedelemegyenlőtlenség – Fenntarthatóság?

Nemrég írtunk arról a CSR Hungary hírportál hasábjain, hogy a World Economic Forum elemzése szerint a világon tavaly megtermelt vagyon 82 százaléka a Föld lakosságának leggazdagabb egy százalékának zsebében landolt. Azaz túl sok embert hagytak ki a gazdasági növekedésből. 3,7 milliárd ember jövedelme egyáltalán nem nőtt.

Korábbi CSR Hungary Konferenciáinkon is több nemzetközi szakértő (Michael Hopkins, Edoardo Gai) hívta fel a figyelmet arra, hogy a vállalati felelősség és fenntarthatóság (CSR) Achilles sarka az emberek (munkavállalók) jövedelem egyenlőtlensége. Sőt ezen egyenlőtlenség növekedése.
A CSR mindig a felbomlott egyensúlyok visszaállítására törekszik. A cégen belüli folyamatok esetében is.

Mint érzékeljük a jövedelemegyenlőtlenség globális kérdéssé nőtte ki magát az elmúlt években. S egyre jelentősebbé válik. Kikerülhetetlen kíhívás. Politikusok, közgazdászok, társadalomtudósok sora vitázik a növekvő jólétbeli egyenlőtlenségekről. Éppen az alsó és a középosztálybeliek gazdasági kilátásainak a növelése érdekében. Itt a ?környékünkön? a csehek, a szlovénok hihetetlen lépéseket tettek ennek érdekében.

Mit tehetünk mi a jövedelem egyenlőtlenségeinek  további növekedésével szemben?
Daniel Mathews gondolatai azért tetszenek e témában, mert egy egyszerű logika alapján ő a vásárlási szokások módosításában látja a megoldást.

Szerinte minél fejlettebb egy ország, az ott élők jobban megértik, hogy az egyszerű hétköznapi kis rutinok, kis szokások nagyobb idő távlatában milyen nagy eredményeket hozhatnak.
Példa: ha a mindennapi fogmosás közben nyitva hagyod a csapot és folyik a víz folyamatosan, akkor havonta ez a vízpazarlás 200 gallon vizet is kitehet.

A vásárlás egy másik ilyen mindennapi tevékenység. Gondolkodtál-e már azon, hogy hol vásárolsz?

Egy nemrégiben francia kutatók által készített tanulmány Barcelona és Madrid között 95 000 üzleti tranzakciót vizsgált meg. Külön listázva, hogy mely helyek vannak gazdaságilag hátrányos helyzetben. A kimutatások szerint, ha az emberek bevásárló útjaiknak csak 5%-át változtatják meg ( a gazdaságilag hátrányos helyeken vásárolnak abban az ?5%-ban?) , akkor a szegényebb negyedek gazdaságilag növekednek. Vagyis, ha a gazdagabb szomszédos területeken, városnegyedekben élő emberek úgy döntenek, hogy pénzük egy részét a kisebb jövedelmű területeken, városnegyedekben költik el, akkor már ezzel a szokásukkal is támogatják az alacsonyabb jövedelmű embereket. Érdekes gondolat. Érdemes Neked is átgondolni a heti (vagy havi) bevásárló utadat!

TAKÁCS JÚLIA
A CSR Hungary alapító-ügyvezető igazgatója 2004-től. Tanár, újságíró, kommunikációs vezető, projektvezető posztok jellemzik korábbi pályáját. A CSR Hungary (2007) és a Holnap városáért Díj (2010) alapítója. A CSR Mátrix tanácsadó iroda és ügynökségben vállalati felelősség szakértői tapasztalatait főként pénzügy, energia, szolgáltatás, közintézmény, ingatlan, vegyipar területén szerezte.Oktat, előad, cikket ír.