Vajon mi az a PSR?

Aki a CSR szakmai részével foglalkozik már számtalan mozaikszóval találkozik(ott) munkája során. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem legutóbbi műhelykonferencia (Társadalmi érték és Felelősség a közszférában) témája a PSR volt. Vajon minek a rövidítése és mit jelent a PSR? Hisz a CSR, SR, CR, SDG …. ezek már ismert fogalmak számunkra.

Én rendkívül örültem, hogy végre ezen a műhelykonferencián is felvetődött az, hogy a vállalati felelősségvállalás (CSR/CR) fogalmát ne használjuk más szektorok felelősségvállalására. E nélkül is nagyon sok olyan területen használjuk ezt a fogalmat, ahol nem releváns.

A közszektor esetében pedig egy közép-európai országban, egy posztkommunista országban a közjó, közfelelősség még inkább áthallással rendelkezik. Még óhatatlanul léteznek az előző éra paradigmái. Több generáció szükséges ahhoz, hogy az öröklött értéknormák, értékrendek, magatartásnormák megváltozzanak. Az áthallásokkal még a mai napig küzdünk.

Magán? Köz? Nonprofit?

A Michael Porter közös értékteremtés eleve feltételezi és szükségesnek tartja a különböző szektorok együttműködését a közös cél, a közös érték, a közjó érdekében. Viszont egyáltalán nem mindegy, hogy a köz, magán és nonprofit szektor között hol a határ. Kitől mit várunk el felelősség tekintetében? Hisz a  felelősség nem kizárólag az üzleti szektoré, de minden szektornak saját felelősségterületei, döntési jogkörei, feladatai vannak. Ma óriási probléma – és nem csak a felelősségvállalás/CSR – területén, hogy az egyes szektorok tisztában legyenek azzal, hogy ki, miért, meddig felelős… Miben van kompetenciája…

Ez nem zárja ki a különböző szektorok közötti együttműködést, de tiszteletben tartja a különböző szektorok egyediségét és jellemzőit.

Ilyen háttér mellett tartom fontosnak a közszféra szerepét a társadalmi felelősségvállalás és a CSR/vállalati felelősségvállalás tekintetében is.

·       Mert támogatja a CSR koncepcióját a vállalkozásokban

·       Példát mutat az alapelvek gyakorlati alkalmazásában a saját működésében

·       Releváns szabályozások, melyek az egyes szakpolitikák részei

A közszolgáltatás esetében pedig még inkább bonyolítja a helyzetet az, hogy az alaptevékenysége az, hogy szolgáltatást nyújt a különböző érintetteknek, a közösségnek és felelős a különböző érintettekért. Azaz alaptevékenységének sajátja az, hogy a társadalmi felelősség számos elvét tükrözi. Mint pl. elszámoltathatóság, átláthatóság.

A közszféra olyan szabályozó szerepet is betölt, melyek CSR/vállalati felelősség szempontjából létfontosságúak. A nemzetközi CSR keretrendszerben felvázolt ajánlások közül már sok szerepel a a nemzeti jogszabályokban és politikákban is. Pl. a foglalkoztatási és egyenlő bánásmódról szóló jogszabályok, vagy a társasági jog.
Amint jogalkotási és szabályozási keretek jöttek létre, a Kormány folyamatosan figyelemmel kíséri a végrehajtásukat, biztosítja a jogsértések megfelelő kezelését, és lehetőséget biztosít a jogorvoslatra azok számára, akiket a törvényi előírások betartása esetén érintenek.

PSR- a közszféra felelősségvállalása

Public Social responsibility, társadalmi közfelelősség fogalom bevezetése azért is releváns, mert differenciálja magát a vállalati felelősségtől.

Az NKE Műhelykonferencia gazdái (a kutatás gazdái: dr. habil Budai Balázs PhD. intézetvezető, egyetemi docens, kutatásvezető/NKE és Gáspár Mátyás, címzetes egyetemi docens, vezető kutató/NKE). hangsúlyozták, hogy a PSR-t közigazgatási funkcióként kell megjeleníteni az egyes szinteken és közintézményekben.

Az angol PSR példa

Hasonlóan a CSR Hungary-hez és hozzánk kiemelték a műhelykonferencia szervezői az angol PSR példát. Mi brit partnerekkel működünk együtt több mint egy évtizede a CSR ügynökségünk kapcsán.

Az angol kormányzat kötelezőnek tartja magára nézve a példamutatást a társadalmi felelősségvállalásban.
2012-ben fogadták el a néhány kulcsmondatra szorítkozó Közszolgáltatási társadalmi értéktörvényt (Public Social Value Act). Ennek a gyakorlati részéről (Kódexek) korábban
már írtam. Az értéktörvény előírja, hogy minden – a költségvetésből megvalósuló – beszerzés, vásárlás, támogatás, program, együttműködés esetében figyelembe kell venni a TBL társadalmi értéket.  A település, a közösség érdekeit és szükségleteit szem előtt tartva.

Így a költségvetési forrásokhoz teljesítmények és felelősségek kapcsolódnak.  A központi kormányzaton kívül ezt a helyi közösségek önkormányzatai is átveszik.

2010-ben ebből a gondolatból kiindulva indítottuk el a City Hungary (fenntartható város) vonalunkat.

Ezek az elemek egymásra épülő rendszert alkotnak. Az izgalmas éppen az, hogy  a folyamatosan változó gazdasági, társadalmi környezeti viszonyok között hogyan lehet az egyensúlyt fenntartani.

TAKÁCS JÚLIA
A CSR Hungary alapító-ügyvezető igazgatója 2004-től. Tanár, újságíró, kommunikációs vezető, projektvezető posztok jellemzik korábbi pályáját. A CSR Hungary (2007) és a Holnap városáért Díj (2010) alapítója. A CSR Mátrix tanácsadó iroda és ügynökségben vállalati felelősség szakértői tapasztalatait főként pénzügy, FMCG, energia, szolgáltatás, közintézmény, ingatlan, vegyipar területén szerezte.
Oktat, előad, cikket ír.

 

Hozzászólások

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

 
     Miért érdemes többet tudnod a CSR-ről?
Név:
E-mail cím:*