A fenntarthatóságról szóló vállalati gondolkodás sokáig elsősorban célokról, vállalásokról és megfelelésről szólt. A következő kérdés azonban már üzletibb: hol jelenik meg mindez a költségekben, a beruházásokban, a kockázatokban, a finanszírozásban és végső soron a vállalat versenyképességében.
A fenntarthatóság vállalati szerepe változik. Az elmúlt években a figyelem jelentős részét a szabályozás, az adatszolgáltatás, a vállalati célok és a jelentéstétel kötötte le. Ezek fontosak, de önmagukban még nem válaszolnak arra a kérdésre, amely egy vezető számára talán a legfontosabb: mitől lesz ettől jobb, ellenállóbb vagy versenyképesebb a vállalat?
A fenntarthatóság üzleti értéke ugyanis nem feltétlenül egy külön soron jelenik meg. Sokszor ott van az energiaköltségben, az alapanyag-felhasználásban, egy beruházási döntésben, a finanszírozási feltételekben, egy beszállító kiválasztásában vagy egy elkerült működési kockázatban. A kérdés ezért egyre kevésbé az, hogy mennyit költünk fenntarthatóságra. Sokkal inkább az, hogy hol és hogyan teremt értéket.
Az energia már nem csak rezsikérdés
Az energiafelhasználás jó példa arra, hogyan találkozhat a fenntarthatóság és az üzleti racionalitás. Egy energiahatékonysági beruházás csökkentheti a környezeti terhelést, de ugyanabban a pillanatban mérsékelheti a működési költséget és az energiaárak változásából eredő kitettséget is. Ettől kezdve a döntés már nem kizárólag fenntarthatósági. Versenyképességi döntéssé válik.
Hasonló logika érvényesülhet a saját energiatermelés, az épületkorszerűsítés, a termelési folyamatok optimalizálása vagy az energiaigény csökkentése esetében. A vezetői kérdés ilyenkor nem egyszerűen az, hogy mennyivel csökken egy környezeti mutató, hanem az is: mit jelent a beruházás a vállalat költségszintje és ellenálló képessége szempontjából?
Az erőforrás-hatékonyság közvetlenül érintheti az eredményt
Kevesebb anyag. Kevesebb hulladék. Hosszabb élettartam. Jobban tervezhető folyamatok. A fenntarthatóság ezen a ponton nagyon gyorsan üzleti nyelvre fordítható. Ha ugyanazt az értéket kevesebb alapanyagból vagy kisebb energiafelhasználással lehet előállítani, az nemcsak környezeti eredmény. Hatékonyság.
A körforgásos megoldások üzleti jelentősége is itt válik igazán érdekessé. Nem attól, hogy jól hangzanak egy fenntarthatósági jelentésben, hanem attól, hogy képesek-e csökkenteni az anyagigényt, mérsékelni a hulladékot, új bevételi modellt létrehozni vagy kevésbé kiszolgáltatottá tenni a vállalatot bizonyos erőforrásoknak.
A beruházásoknál már együtt kell látni a két oldalt
Egy beruházási döntés ritkán csak a jelenről szól. A ma megépített üzem, iroda, logisztikai rendszer vagy technológiai infrastruktúra hosszú évekre meghatározhatja a vállalat költségeit és működési lehetőségeit. Ezért egyre kevésbé elegendő kizárólag a beruházás pillanatnyi költségét vizsgálni.
Mi lesz az energiaigénye? Mennyire lesz rugalmas? Milyen erőforrásokat igényel? Mennyibe kerül majd működtetni? Mennyire alkalmazkodik a változó piaci és szabályozási környezethez? A fenntarthatósági szempont ebben az értelemben nem pluszköltség, hanem a beruházási döntés egyik minőségi szempontja lehet.
A kockázatnak is van ára
A fenntarthatóság üzleti értékének egy része nem új bevételben, hanem elkerült veszteségben jelenik meg. Energia- és nyersanyagárak változása. Beszállítói fennakadások. Vízhiány. Szélsőséges időjárás. Technológiai elavulás. Egy beszállító kiesése. Ezek különböző természetű kockázatok, de van bennük valami közös: ha bekövetkeznek, nagyon gyorsan pénzügyi kérdéssé válnak. Ezért a fenntarthatóság és a kockázatkezelés közötti kapcsolat egyre fontosabb vezetői terület. Nem az a cél, hogy minden kockázatot megszüntessünk. Hanem hogy jobban lássuk, mitől függ a vállalat működőképessége.
A finanszírozó is az üzleti modellt nézi
A fenntarthatósági teljesítmény és a finanszírozás kapcsolata szintén közelebb hozza egymáshoz a pénzügyi és fenntarthatósági gondolkodást. Egy bank vagy befektető számára nem pusztán az lehet érdekes, hogy egy vállalat milyen célokat fogalmazott meg. Az is számít, hogy mennyire ellenálló az üzleti modellje, milyen kockázatokkal működik, milyen beruházásokkal készül a változásra, és ezek hogyan befolyásolhatják a jövőbeli teljesítményt. A fenntarthatóság így nem különül el automatikusan a pénzügyi döntéstől. Ugyanannak a vállalati jövőképnek két oldalává válhat.
A beszállítói láncban válik igazán láthatóvá a függőség
Egy vállalat fenntarthatósági teljesítménye nem ér véget a saját telephelyének kapujánál. Az alapanyagok, alkatrészek, logisztikai útvonalak és stratégiai beszállítók mind részei annak a rendszernek, amelytől a működés függ. Ezért a beszállítói kapcsolatokban sem elegendő kizárólag az ár. Megbízhatóság, alkalmazkodóképesség, erőforrás-kitettség, földrajzi koncentráció és hosszú távú együttműködési képesség ugyanúgy üzleti tényezővé válhat. A fenntarthatóbb ellátási lánc ebben az értelemben nem feltétlenül a „zöldebb” beszállítói láncot jelenti. Jelentheti az ellenállóbbat is.
A következő lépés: a hatás helyett az összefüggést is mérni
A vállalatok sok fenntarthatósági adatot mérnek. De vezetői szempontból egyre érdekesebb lehet az a kérdés, hogy ezek az adatok hogyan kapcsolódnak az üzleti teljesítményhez.
Mennyit takarítottunk meg?
Milyen kockázatot csökkentettünk?
Milyen beruházás térült meg?
Hol lett stabilabb az ellátás?
Melyik megoldás javította egyszerre a környezeti és a gazdasági teljesítményt?
És melyik kezdeményezésről derült ki, hogy bár fenntarthatósági szempontból jól hangzott, üzletileg nem hozta a várt eredményt?
Az utolsó kérdés kimondása is fontos. Mert a fenntarthatóság üzleti integrációja nem azt jelenti, hogy minden fenntarthatósági kezdeményezés automatikusan üzleti értéket teremt. Azt jelenti, hogy elkezdjük mérni és megérteni, melyik igen – és miért.
A fenntarthatóság új kérdése
Talán éppen itt történik a legfontosabb változás. A fenntarthatóság akkor kerül igazán közel a vállalat vezetéséhez, amikor már nem kizárólag külön szakmai területként beszélünk róla. Hanem ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel neki, mint bármely más stratégiai döntésnek:
Milyen értéket teremt?
Milyen kockázatot csökkent?
Milyen képességet épít?
És hogyan járul hozzá ahhoz, hogy a vállalat hosszú távon is versenyképes maradjon?
VEZETŐI KÉRDÉS
Hol teremt ma mérhető üzleti értéket a fenntarthatóság az Ön vállalatánál?
