Még mindig Trump…
Ez alkalommal nem szorosan a CSR/vállalati felelősséghez kapcsolódóan írom aktuális blogposztomat. Arról már a CSR Hungary hírportálunkon is írtunk, hogy a marrakesi klímakonferencián enyhén szólva nem volt osztatlan az öröm, annak a hírnek a hallatán, hogy Donald Trump nyerte meg az amerikai elnökválasztását. Éppen az elnökválasztási kampány során a globális felmelegedésre és klímaváltozásra tett nyilatkozatai miatt.
Nem árt azonban azt is figyelembe venni, hogy más attitűd (kommunikáció, nyilatkozatok) jellemzik egy elnökválasztás során versenyhelyzetben lévő, talán leendő elnököt, és más amikor már valaki regnáló elnök.
Most azonban nem a klímaváltozásra tett nyilatkozatairól írok. Az majd a jövőben eldől, hogy e kérdéshez a gyakorlatban hogy fog viszonyulni, mint az USA elnöke.
Még 2016 első felében jelentettük meg City Hungary kiadványunkat, s ebben a Lehet-e az ingatlanfejlesztő Trumpból jó elnök? című cikk is olvasható volt.
Itt Reiner de Graaf építész dilemmáit osztottam meg. Kiegészítve néhány gondolattal, hogy ha Trumpot választják meg a világ első számú hatalmának, Amerikának az elnökévé, akkor milyen új helyzetet fog jelenteni a politika számára.
Magyarországon is volt már példa arra, hogy valaki üzletemberből politikussá váljon. Gondoljunk bele! Trump esetében is ezidáig az óriási pénzeket mozgató ingatlanpiac képviselői leginkább a politika finanszírozásában, és nem a politika gyakorlásában vettek részt. Akár lobbistákon keresztül tudták érvényesíteni érdekeiket. Ha tetszik strómeneken keresztül történt ez a folyamat.
Most akár bizonyos értelemben egy egész, régebbi politikai garnitúrát, adminisztrációt (egy köztes réteget) lehet kihagyni ebből a rendszerből.
Trump mint egy ?univerzális vállalkozó? grandiózus imídzset épített ki magának. Self made man.
Vajon az építőipar és az építészetben szerzett tapasztalatok segítenek a politikai pályafutásában? A megtanult logisztika (határidők, sikeres végrehajtás, költséghatékonyság) – ami ellent mond a közigazgatás logikájának, mentalitásának – alkalmazható a politikai megoldásokban is?
És egy demokráciában mindig felmerül az a kérdés is, hogy melyik a jobb helyzet a leendő politikus számára: amikor már stabil vagyoni helyzettel rendelkezik, vagy amikor még csak most építi fel egzisztenciáját?
Többször merül fel az a kérdés is ? Magyarországon is – , hogy aki sikeres az üzleti életben, az sikeres lehet köztisztviselőkét is? Hisz a két gondolkodásmód merőben különbözik egymástól.
A Trump család vállalkozás sikerét az állami forrásoknak is köszönheti. Amikor Donald Trump 1971-ben átvette az üzletet, ekkor sem csökkent a közfinanszírozás a nagy építőipari projektjeiben.
Trump volt az első ingatlanfejlesztő, aki állami támogatást kapott kereskedelmi projektekhez. S e programokon belül nyomornegyedek városrészeit újították fel. Az ilyen típusú gondolkodásmód Magyarországon is szentségtörésnek számíthat.
A 90-es években pedig Trump szövetségi segítséget kapott a 16 luxus toronyból álló Manhatten Westside-ba. Vagy a Trump Hotels & Resorts Casinoba.
Trump tehát sikerét részben az állami szektornak köszönheti. Cserébe mindig adott valamit.
Fontos háttér információ még, hogy az ingatlan világ a legnagyobb donorja az USÁ-ban mind két pártnak.
Trump elnöksége azt a kérdést is felveti, hogy az ingatlan világ (üzleti szektor) a politika egyik legnagyobb adományozójából jó politikai szereplővé válik-e???
Donald Trump retorikájának főpillére az üzleti életben elért sikere. Hogyan fogja ezt átkonvertálni a politikájába?
Milyen szabályok alapján fog játszani?
