Az EU meghatározta történetének első villamosítási célkitűzését: 46%-os arányt 2040-ig. A fő célkitűzés a villamos energia végső energiafelhasználáson belüli arányának nagyjából a duplájára növelését jelenti.
Az EU végrehajtó szerve olyan gazdasági szintű célkitűzést vázolt fel, amely drasztikusan elmozdítaná Európa energiafogyasztását a fosszilis tüzelőanyagoktól a villamos energia irányába. Ezzel elindítva a blokk klíma- és energiapolitikájának 2040-ig tartó, átfogó reformját.
„Európa tele van a megújuló energiaforrások kiépítésére, az épületek felújítására, az energiahatékonyságra és egyebekre vonatkozó célkitűzésekkel. Most egy újabb „ágazatokon átívelő mérőszámmal” bővül a sor.” – ahogyan azt Céline Gauer, az EU energiaügyi főigazgatója nemrégiben megfogalmazta.
A villamosítás lényegében azt jelenti, hogy a gázzal, olajjal, szénnel vagy akár fával működő berendezéseket elektromos meghajtásúakra cserélik: például gázkazánok helyett hőszivattyúkat alkalmaznak, teljesen elektromos autóra váltanak, vagy az acélgyártásban szén helyett elektromos ívkemencéket használnak.
„Ezzel a tervvel olyan pályára állítjuk Európát, hogy a világ első »elektro-kontinensévé« váljon” – nyilatkozta pénteken Brüsszelben Dan Jørgensen energiaügyi biztos az újságíróknak.
Az EU villamosítási aránya – amely a végső energiafelhasználást tükrözi, és nem veszi figyelembe az áramtermeléshez felhasznált energiahordozókat – már egy évtizede 24% alatt stagnál. Ezzel szemben más országok, például Kína és Japán, már túllépték a 30%-os szintet.
Most, tíz évnyi stagnálás után az Európai Bizottság azt tűzte ki célul, hogy nagyjából ugyanennyi idő alatt megduplázza a villamos energia arányát az energiamixben.Az új, 46%-os célértéket egy jogalkotási javaslatban rögzítik majd, amikor az Európai Bizottság az év későbbi szakaszában megkezdi klíma- és energiapolitikájának alapos felülvizsgálatát, hogy azt összehangolja az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2040-ig tervezett 90%-os csökkentésével.
Kockázati tényezők
A villamos energia végső energiafelhasználáson belüli arányának növelése egy globális, „35/35-ös” célkitűzés alapját is képezi majd, amely arra ösztönzi az országokat, hogy 2035-re gazdaságuk 35%-át villamosítsák. Egyes vélemények szerint azonban a mérőszám hibás.
Mivel az elektromos berendezések akár háromszor energiahatékonyabbak is lehetnek fosszilis üzemű társaiknál, a statisztikákban alulreprezentáltak. Egy 50 gázkazánból és 50 hőszivattyúból álló minta villamosítása mindössze 25%-os mértékű lenne, mivel ez utóbbiak az elfogyasztott energiaegységenként háromszor annyi hőt állítanak elő.
Az Európai Bizottság tisztviselői külön hangsúlyozták, hogy a villamosítási cél elérése érdekében Európa nem fog Kína példáját követni – ahol széntüzelésű erőművekből származó energiával működő, nem hatékony helyiségfűtő berendezések millióit használják.
