Egyes márkák és szervezetek tisztán kereskedelmi érdekből előszeretettel alkalmazzák a környezetvédelem divatos jelszavait. Ez a greenwashing. Hogyan működik ez a marketing technika?
A kérdésre Edwin Zaccai, a Brüsszeli Szabadegyetem (ULB) professzora, a Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Központjának igazgatója válaszolt.
” Azt hiszem, leginkább úgy fordíthatjuk le a saját nyelvünkre az angol greenwashing kifejezést, hogy “zöldebbre mossuk”, mint ahogyan egy reklámban azt mondták egy mosószerre, hogy fehérebbre mossa a ruhát. Akkor beszélünk erről, amikor egyes cégek vagy közintézmények olyan képet festenek a tevékenységükről, amelyben az ökológiai szempontokat eltúlozzák a valósághoz képest. Például egy vállalat egy elektronikus autóról azt állítja, hogy nincsenek környezeti hatásai, jóllehet vannak az áram előállításakor vagy a kocsi gyártásakor.
Egy másik példa, amikor nagy olaj- vagy gáztársaságok a hirdetéseikben előtérbe helyezik a kutatásaikat a megújuló energiákról. Amikor azonban megnézzük a számokat, azt látjuk, hogy azok csak nagyon kis részét teszik ki tevékenységüknek.
A green washinggal, a zöldebbre mosással tehát hasznot akarnak húzni abból, hogy bizonyos fogyasztók vagy polgárok zöldebb termékeket és szolgáltatásokat szeretnének, és így promótálják áruikat vagy márkájukat.
Ezt annál is inkább nehéz elkerülni, mert vannak PR-szakértők, akik ilyen módon pozicionálni tudják ezeket az üzeneteket.
Ugyanakkor ha a közvéleményt figyeljük, azt tapasztaljuk, hogy az emberek nem igazán bíznak ezekben a ?zöld? állításokban. Ezért van az, hogy szerencsésebb az ökológiai címkékre (megjelölésekre) támaszkodni, tudósok vagy civil szervezetek véleményére, mert azok független véleményt tudnak alkotni a környezetvédelmi állításokról.
Végülis azt hiszem, a józan eszünkre is támaszkodhatunk, amikor meg kell ítélnünk, hogy egy állítás túlzó-e vagy sem.”
Forrás: Euronews
