Szieszták és éjszakai munka? A nagy hőség elkerülése érdekében az emberek több szünetet tarthatnak, rövidebb műszakban dolgozhatnak, vagy éjszakai műszakot alkalmazhatnak.– írja az Euronews.
A múlt hónap volt az eddigi legmelegebb július, amikor Dél-Európa nagy része nehezen tudta megbirkózni a 40 fok feletti tikkasztó hőmérséklettel.
A hőség a kontinensen sem mutatja az enyhülés jeleit, dél nagy részén újabb kánikulai figyelmeztetések vannak.
Nehéz elhinni, hogy ilyen extrém hőségben a megszokott módon folytathatjuk a dolgunkat: az építőmunkások órákat töltenek a tűző napon, az alkalmazottakat pedig 8-9 óráig légkondicionálás nélküli épületekbe kényszerítik.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2019-es jelentése szerint a hőstressznek a munka termelékenységére és a tisztességes munkára gyakorolt hatásáról a 39 °C feletti hőmérséklet súlyosan károsíthatja és megölheti a munkavállalókat.
Egy friss jelentés szerint tavaly nyáron becslések szerint 61 ezren haltak meg Európában a rendkívüli hőség miatt.
„Sürgős változtatásokra” van szükség a munkajogban
A hőhullámok megzavarják a dolgozók koncentrációs szintjét. Fáradtságot okoznak, és rendkívül veszélyesek lehetnek a biztonság szempontjából kritikus szerepet betöltő munkavállalók számára. Előfordulhat, hogy a vállalkozásoknak be kell zárniuk a legmelegebb órákban. Így elveszíthetnek ügyfeleket, ami súlyosbíthatja a dolgozók szegénységét. Valamint az üzletek bezárásai is negatív hatással vannak a gazdaságra.
A munkaadóknak már most is gondossági kötelezettségük van a rugalmas munkavégzés terén. Meg kell beszélniük a munkáltatóikkal, hogy mi működik, és mi ölheti meg őket. Amire szükségünk van: az a munkahelyi maximális hőmérséklet törvényi előírása” – tette hozzá Julie Davies, a UCL Global Business School for Health professzora.
A „szieszta” északra is húzódik
A hőségben végzett munkára vonatkozó törvény még nem lépett életbe. Az egyre magasabb hőmérséklet Európa számos országában jelentkezik, azomban hiányoznak a munkahelyi maximális hőmérsékletekre vonatkozó előírások. Bár a kontinensen dolgozók már most is alkalmaznak változtatásokat a hőség biztonságos kezelése érdekében.
Például Az RND német hírportál a hónap elején arról számolt be, hogy az ország közegészségügyi tisztviselői déli szünetet javasoltak a dolgozóknak, például a spanyol “sziesztához”, hogy elkerüljék a nap legmelegebb időszakait.
“A déli országokban megszokott munkamódszert kell alkalmaznunk a hőség tekintetében: korán kelni, reggel produktívnak lenni és dél körül sziesztázni olyan koncepció, amelyet a nyári hónapokban el kell fogadnunk” – mondta Johannes Nießen, a vezető. a Német Népegészségügyi Minisztériumok Orvosainak Szövetségi Szövetsége (BVÖGD) munkatársa – közölte a hírportál.
Munkaidő módosítása
A meleg és párás országokban az emberek már most is változtatják a munkabeosztásukat, hogy elkerüljék a megerőltetést a nap közepén, amikor általában megnő a jólétünk kockázata.
“Egy indiai kollégám azt mondta, hogy az ország egyes részein az iskolás gyerekek most reggel 5-kor mennek iskolába, és este 9-kor jönnek vissza, hogy elkerüljék a hőséget” – mondta Davies.
A hőbarát munkarend magában foglalhatja a több késő esti munkát és több szünetet, például a spanyol sziesztát.
A Nature Communications-ben 2021-ben megjelent tanulmány szerint a hőség miatt jelenleg elvesztett munkaóráink körülbelül 30 százaléka visszanyerhető lenne, ha módosítanánk az időbeosztásunkat a hűvösebb napszakokra.
“A megoldások között szerepel a nemzeti foglalkoztatási törvény a munkavállalók védelmére és a közvetlen vezetők oktatására a hipertermia kockázatairól és jogi felelősségükről” – mondta Davies.
“Be kell fektetnünk az infrastruktúrába, az éghajlati adatok elemzésébe és a kommunikációba, a munkahelyi kultúrákba, a készségfejlesztésbe és a technológiai fejlesztésekbe, hogy javítsuk a hőstressz megelőzését” – folytatta.
“A munkaadóknak és az alkalmazottaknak együtt kell működniük, hogy teret teremtsenek a rendszeres párbeszédnek. A munkáltatóknak meg kell állapodniuk a munkaidő méltányos és ésszerű kiigazításában, valamint más munkahelyi biztonsági, egészségügyi és jóléti intézkedésekben, ha túl nagy a hőség.”-Julie Davies, a UCL Global Business School for Health professzora.
