Éghajlatváltozás- melegedő tenger. A tudósok becslése szerint 2050-re a világ megmaradt korallzátonyainak 90%-a elveszhet. Az Ocean stábjának tanulságos beszámolója a tenger mélyéről. A kék gazdaság védelme az Európai Unió stratégiájában is fókuszba került. Komolyan vesszük-e a korallzátonyok pusztulását? Tisztában vagyunk-e a következményekkel?
Cipruson a rekordokat döntögető hőség a szárazföldet és a környező tengert egyaránt felperzseli. A Ciprusi Tengeri és Tengerészeti Intézet kutatócsoportjának jóvoltából az Euronews forgatócsoportja a tengerkutatókkal együtt vizsgálhatta a hőhullámok törékeny víz alatti ökoszisztémákra gyakorolt hatását.
A meleg tengervíz nyaraláskor kellemes, de a tengeri élővilág számára pusztító lehet. Ahogy az óceánok hőmérséklete egyre hosszabb időre megemelkedik, súlyos veszély fenyegeti a víz alatti ökoszisztémákat.
Nyilvánvaló volt, hogy a terület, ahová a kutatócsoport tagjai lemerültek, bajban van. Tavaly ott egy buja tengeri füves rét volt, a tengeri teknősök és ráják menedéke. Most pedig élettelen terület, tele az egykor virágzó szivacsok maradványaival.
Az emelkedő hőmérséklet forrpontjánál vagyunk, a vízen kívül és belül is. És ezek az egyre intenzívebb, tartósabb hőhullámok nyilvánvalóan hatással vannak az élőlényekre. A legrosszabb, ami történhet velük, hogy elpusztulnak.
Miközben az őshonos élővilág a növekvő hőséggel küzd, a közeli Vörös-tengerből idegen fajok vándorolnak idei, tovább zavarva az ökoszisztémát.
Ahogy a hőmérséklet emelkedik, sokkal több új fajunk van, amelyeknek sikerül valahogyan átjutniuk a Szuezi-csatornán. És kedvező feltételeket találnak az élethez. Sok esetben ezek az új fajok kiszorítják az őshonos fajokat, ezzel problémák sokaságát okozva.
A ciprusi kutatók több mint egy évtizede monitorozzák az emelkedő tengeri hőmérsékletet speciális víz alatti érzékelőkkel. A felvételek szerint Ciprus vizei egész évben melegednek. Különösen a sekély vizek, ahol az élet az érzékeny korallzátonyoktól függ. A csapat lefotózza a korallokat, hogy dokumentálja a változásokat.
A CMMI csapata két európai finanszírozású kutatási projekt – a PUREEF-Y és az EFFECTIVE – részese, amelyek a tengeri hőhullámok sekély zátonyokra gyakorolt hatását vizsgálják. Természetalapú megoldásokat keresnek a tengerfenéki ökoszisztémák védelmére és helyreállítására, mielőtt azok örökre elvesznének.
A ciprusi vizek válsága csak egy példa a franciaországi Toulouse-ban működő Mercator Ocean International óceánkutatói által szorosan nyomon követett globális jelenségre.
Dr. Karina von Schuckmann, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelentéseinek egyik vezető szerzője elmondta: a fokozódó tengeri hőhullámok bolygónk hőegyensúlyhiányának következményei:”Tengeri hőhullámok azért fordulhatnak elő, mert a légkörben hőhullámok zajlanak. Van tehát egy a kölcsönhatás a légkör és az óceán között: az óceán felmelegszik, a szél lelassul, ami kedvez ezeknek a körülményeknek. A legutóbbi IPCC-ben azt láttuk, hogy ez a szélsőségek esetében általában nő. Nagyobb intenzitásúak az események, és ezeknek a szélsőségeknek a gyakorisága is nagyobb.” – magyarázta.
Tengeri hőhullámok és hatásuk
A tengeri hőhullámok – a szokatlanul magas tengervíz-hőmérsékletű, hosszan tartó időszakok – futótűzként terjednek az óceánokon világszerte. Az ökoszisztémákat, a halászatot, az akvakultúrát és a turizmust fenyegetik, és hetekig, hónapokig vagy akár évekig is eltarthatnak.
A Földközi-tengerben a tengerfelszín hőmérséklete az 1980-as évek óta folyamatosan emelkedik. A tendencia várhatóan a 21. században is folytatódni fog.
A tengeri hőhullámok jobb megértése és előrejelzése érdekében a Mercator Ocean fejlett számítógépes modelleket fejlesztett ki az EU Copernicus programjának részét képező a Copernicus Marine Service végrehajtásával.
A tudósok becslése szerint 2050-re a világ megmaradt korallzátonyainak 90%-a elveszhet.
A zátonyok ellenálló képességének megerősítése érdekében Cipruson korallfaiskolákkal kísérleteznek. A veszélyeztetett korallfajok darabjait biztonságos, ragadozóktól távoli területen helyezik el. A cél, hogy ezek a koralltöredékek a védett faiskolában növekedjenek, és később a tengerfenékre telepítsék őket, segítve ezzel az egészséges zátony-ökoszisztémák regenerálódását.
“Mostanra már biztosak vagyunk benne, hogy 10-20 év múlva más lesz a tenger. Törekszünk arra, hogy megpróbáljunk megmenteni néhány kulcsfontosságú fajt, amelyek a biodiverzitás többi részét fenntartják, bízva benne, hogy a változás, amely már biztosan bekövetkezik, nem lesz végzetes a tengeri élővilágra nézve” – hangsúlyozta Louis Hadjioannou.
Ahogy az óceán egyre melegszik, sok faj számára fogy az idő: olyan jövő elé néznek, amelyet lehet, hogy nem élnek túl.
