Hollandiában a legjobb a munka és magánélet egyensúlya

20

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb jelentése szerint a világon Hollandiában van a legjobban egyensúlyban a munka és a magánélet. Magyarország az európai OECD-országok középmezőnyében.

Munkaidő és magánélet egyensúlya
Munkaidő és magánélet egyensúlya

Az OECD szervezet 38 országban vizsgálta az emberek munkára fordított idejét, illetve azt, hogy mennyi idő jut saját magukra és kikapcsolódásra.
Előbbi kategóriába tartóznak a hobbik, a társasági élet, a játék, a számítógép és a tévé használata, míg az ember saját magára fordított ideje például az olyan alap szükségletek kielégítésére szolgál, mint az alvás és az evés.

Hollandia a lista élén
A lista élén Hollandia áll (9,3 ponttal), másodikak a dánok (9 pont), és Franciaország (8,9 pont) a harmadik. Az utolsó helyre Törökország került, a 10-es skálán 0 pontos eredménnyel. Mexikóban a második legrosszabb a helyzet, az ország 0,8 pontos lett.

Kevesebb munka, több szabadidő
Az egyik legfontosabb szempont az, hogy mennyi időt töltenek munkával az emberek az adott országban. A bizonyítékok azt sugalják, hogy a hosszú munkaidő rossz hatással lehet az egyén egészségére, növeli a stresszt, és veszélyezteti a biztonságérzetet.
Az OECD-országokban minden nyolcadik ember legalább 50 órát dolgozik egy héten. Törökországba ndolgoznak a legtöbben hosszú munkaidőben, ott 34 százalék ez az arány. Magyarországon ez három százalék.

A másik fontos szempont az, hogy mennyi idő jut a kikapcsolódásra és az alap szükségletekre. Az OECD-átlag szerint egy teljes munkaidőben dolgozó embernek a nap 62 százaléka szolgál erre a kettőre, ami majdnem 15 óra. Magyarországon a helyzet az átlagnál egy százalékkal jobb.

MOST! Ajándékba is megkaphatod a printes CSR Hungary Magazint
MOST! Ajándékba is megkaphatod a printes CSR Hungary Magazint

A hosszú munkaidő és a szabadidő szempontjából is előkelőbb helyre került Magyarország, azonban rosszabbul teljesít a nemi egyenlőség terén, ezért szorult vissza a középmezőnybe. A jelentés Magyarországról szóló részében kiemelik, hogy a termékenységi ráta az OECD-országok egyik legalacsonyabbika itt (1,34 szemben az 1,71-es átlaggal).

Emlékeztetnek rá, hogy a nyolcvanas években kezdődött a visszaesés, ami tovább gyorsult a kilencvenes évekre. Míg a 2000-es évekre stabilizálodott Magyarországon, addig az OECD-országok felében újra növekedett a termékenységi ráta. Mint írják, az alacsony szintű termékenység “kéz a kézben jár” a nők alacsony foglalkoztatottságával. Magyarországon 2013-ban a nők 52,8 százaléka dolgozott, ami 5 százalékkal alacsonyabb az OECD-átlagnál. Mindkét jelenséget a jelentés szerint nagyban magyarázza az, hogy nincs elegendő segítség a szülőknek a munka és a gyerekgondozási kötelezettségek összeegyeztetésére.

Míg Magyarország a családi ellátásokra legtöbbet fordító országok egyike (GDP arányosan), addig ennek csupán egyharmadát költik családi szolgáltatásokra ( ideértve pl. a gyermekgondozási szolgáltatásokat).

Forrás: Euronews