A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb jelentése szerint a világon Hollandiában van a legjobban egyensúlyban a munka és a magánélet. Magyarország az európai OECD-országok középmezőnyében.
Az OECD szervezet 38 országban vizsgálta az emberek munkára fordított idejét, illetve azt, hogy mennyi idő jut saját magukra és kikapcsolódásra.
Előbbi kategóriába tartóznak a hobbik, a társasági élet, a játék, a számítógép és a tévé használata, míg az ember saját magára fordított ideje például az olyan alap szükségletek kielégítésére szolgál, mint az alvás és az evés.
Hollandia a lista élén
A lista élén Hollandia áll (9,3 ponttal), másodikak a dánok (9 pont), és Franciaország (8,9 pont) a harmadik. Az utolsó helyre Törökország került, a 10-es skálán 0 pontos eredménnyel. Mexikóban a második legrosszabb a helyzet, az ország 0,8 pontos lett.
Kevesebb munka, több szabadidő
Az egyik legfontosabb szempont az, hogy mennyi időt töltenek munkával az emberek az adott országban. A bizonyítékok azt sugalják, hogy a hosszú munkaidő rossz hatással lehet az egyén egészségére, növeli a stresszt, és veszélyezteti a biztonságérzetet.
Az OECD-országokban minden nyolcadik ember legalább 50 órát dolgozik egy héten. Törökországba ndolgoznak a legtöbben hosszú munkaidőben, ott 34 százalék ez az arány. Magyarországon ez három százalék.
A másik fontos szempont az, hogy mennyi idő jut a kikapcsolódásra és az alap szükségletekre. Az OECD-átlag szerint egy teljes munkaidőben dolgozó embernek a nap 62 százaléka szolgál erre a kettőre, ami majdnem 15 óra. Magyarországon a helyzet az átlagnál egy százalékkal jobb.
A hosszú munkaidő és a szabadidő szempontjából is előkelőbb helyre került Magyarország, azonban rosszabbul teljesít a nemi egyenlőség terén, ezért szorult vissza a középmezőnybe. A jelentés Magyarországról szóló részében kiemelik, hogy a termékenységi ráta az OECD-országok egyik legalacsonyabbika itt (1,34 szemben az 1,71-es átlaggal).
Emlékeztetnek rá, hogy a nyolcvanas években kezdődött a visszaesés, ami tovább gyorsult a kilencvenes évekre. Míg a 2000-es évekre stabilizálodott Magyarországon, addig az OECD-országok felében újra növekedett a termékenységi ráta. Mint írják, az alacsony szintű termékenység “kéz a kézben jár” a nők alacsony foglalkoztatottságával. Magyarországon 2013-ban a nők 52,8 százaléka dolgozott, ami 5 százalékkal alacsonyabb az OECD-átlagnál. Mindkét jelenséget a jelentés szerint nagyban magyarázza az, hogy nincs elegendő segítség a szülőknek a munka és a gyerekgondozási kötelezettségek összeegyeztetésére.
Míg Magyarország a családi ellátásokra legtöbbet fordító országok egyike (GDP arányosan), addig ennek csupán egyharmadát költik családi szolgáltatásokra ( ideértve pl. a gyermekgondozási szolgáltatásokat).
Forrás: Euronews
