A 2021. évi Föld napja a klímaváltozás elleni fellépés történelmi pillanata is lehet. Biden elnök vezetői csúcstalálkozója és bejelentései, valamint a közelgő glasgow-i COP26-ban rejlő lehetőségek fordulópontot is hozhatnak az éghajlatváltozás kezelésében.
Biden elnök a klímavezetői csúcstalálkozóján az Egyesült Államok ambiciózus nemzeti elkötelezettségét terjesztett elő:az éghajlatválság kezeléséhez úgy járulnának hozzzá, hogy az ország üvegházhatásúgáz-kibocsátásának felére csökkentésére tett javaslatot 2030-ig 2005-höz képest.
Az Európai Unió, az Egyesült Királyság és a G20 többi nagy gazdasága – köztük Japán és a Koreai Köztársaság 2050-ig történő nettó nulla kibocsátásának elérésére vonatkozó jelenlegi kötelezettségvállalásaival -, valamint Xi elnök kötelezettségvállalásával a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának több mint 60% -át képviselő kormányok elkötelezettek a nettó nulla kibocsátási célok mellett.
Még mindig sok diplomáciai munka szükséges e kötelezettségvállalási hiány megszüntetésére a COP26 klíma csúcstalálkozója előtt, ami novemberben lesz Glasgow-ban. Ami tény, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos politikai politikai fordulat kétségtelenül bekövetkezett.
A további kihívás az, hogy ezeket a politikai kötelezettségvállalásokat most gyakorlati cselekvéssé alakítsák. Különösen azért, hogy 2030-ig jó úton haladjunk a kibocsátás-csökkentésekkel.
A kötelezettségvállalások megvalósítása
A kötelezettségvállalások megvalósítása
Itt lép életbe az éghajlatváltozás második fontos fordulópontja. A nemzeti kormányok mellett számos globális vállalat, város, állam és régió is letette a voksát az éghajlatváltozás kezelésére.. Például több mint 1000 vállalat tett már nettó nulla kötelezettségvállalást. Az Egyesült Nemzetek Szervezete által összehívott „ Net Zero Asset Owners Alliance ” elnevezésű befektetői csoport több mint 5 billió dollár tulajdonban lévő eszközzel rendelkezik, amelyek elkötelezettek a nettó nulla kibocsátás mellett. Határidő 2050 vagy még hamarabb. Ezek a „nem állami szereplők” kötelezettségvállalások gyakran gyakorlati ütemtervekkel, befektetési tervekkel és partnerségi stratégiákkal járnak
Biden új, az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzeti stratégiája húzóerő a többi kormányzat számára is és felgyorsítaná az Egyesült Államokban a nem állami szereplők erőfeszítéseit: hatékonyan ösztönözné a klímavédelmi cselekvések „mindenki számára előnyös” forgatókönyvét. Az európai zöld ajánlat és a nemrégiben kiadott 14. ötéves terv Kínában szintén zöld iparosítási és beruházási stratégiákat kínál. Kihasználva a kormányzati képességeket az iparral való partnerség előmozdítására az éghajlati célok elérése érdekében.
Ezek a tervek a nagyobb kormányok szélesebb körű stratégiáját is tükrözik a COVID-19 utáni fenntartható és ellenálló gazdasági fellendülés ösztönzésére. Beleértve a technológiát, a munkahelyteremtést és az éghajlatváltozás elleni fellépést. A G-7 és a G-20 elnökség 2021-re vonatkozó törekvései ezt tükrözik.
Következésképpen a nettó nulla kibocsátás pályájára való átállást most a köz- és magánszféra együttműködésének egyedülálló, évtizedes erőfeszítéseinek szemszögéből tekinthetjük meg. Ez egy generációs erőfeszítés az energia-, ipari és mezőgazdasági rendszerek korszerűsítésére, amelyet az a világjárvány utáni gazdasági ösztönzés szükségessége. Ez hozzájárul az éghajlatváltozás 2030-ig tartó keretének élesítéséhez.
Tudjuk, hogy 10 év áll rendelkezésünkre a pályaátállásra. Tudjuk, hogy körülbelül 25 milliárd tonna CO2-egyenértékű üvegházhatást okozó gázkibocsátást kell “eltávolítanunk” ennyi idő alatt. Ismerjük a gazdaság kulcsfontosságú ágazatait, amelyekre relatív erőfeszítéseinket kell összpontosítanunk.
Éghajlatváltozás: a kötelezettségvállalások gyakorlati megvalósítása
