Világszerte 690 millió ember néz szembe azzal a problémával, hogy üres gyomorral fog lefeküdni. S ez a szám egyre növekszik. Élelmiszerhiány? Éhezés? Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjának becslése szerint több mint 1 milliárd ember él rendkívüli szegénységben 2030-ig.
Ezen növekvő probléma mellett a COVID-19 járvány számos következménye az volt, hogy az éhezési ráta világszerte megnőtt. Milliókat éhségszerű körülmények közé szorítottak, mivel az élelmiszer-szállítási programokat fel kellett függeszteni.
Ám Dr. Lawrence Haddad, a Javított Táplálkozásért Globális Szövetség (GAIN) ügyvezető igazgatója és 23 másik Élelmezési Világdíj-díjazott szerint a világjárvány lehetőséget nyújt a másképp gondolkodásra és cselekvésre is.
Együtt nyílt levelet írtak, amelyben felszólították az Egyesült Államok kormányát, hogy vállaljon szerepet az élelmiszertermelés átalakításában és a világ éhségének megszüntetésében.
“A világ minden tájáról érkező partnerek vágya, hogy mind az állami, mind a magánszektorban együttműködjenek az Egyesült Államokkal, sürgetjük a Biden-Harris adminisztrációt, hogy ragadja meg ezt a pillanatot, és fektessen be a fejlesztésbe és az együttműködésbe, hogy 2030-ra elérje az éhínséget.”
A szeptemberi ENSZ élelmezési rendszerek csúcstalálkozója előtt a csoport három lépést tűzött ki az USA számára, hogy segítsen elérni ezt a célt. A listán ajánlás található annak megvizsgálására, hogy milyen előnyökkel jár az élelmiszer-rendszerünk javítása mind az emberek, mind a bolygó egészsége szempontjából.
Mi köze a világéhségnek a klímaváltozáshoz?
Kutatások kimutatták, hogy változó éghajlatunk tovább súlyosbíthatja a globális éhség problémáját. A Nemzetközi Élelmezéspolitikai Kutatóintézet adatai szerint 2050-ig további 77 millió embert lehet éhségveszélynek kitenni 2050-ig .
“Ez az egyik olyan iparág, amelyet a bizonytalanság sújt, jobban, mint bármely más iparágat” – mondja Dr. Haddad. “Nemcsak a fogyasztói ingadozás miatt kell aggódniuk, hanem az éghajlatért is, termelési folyamatuk pedig nagymértékben függ a csapadéktól, a naptól és a viharoktól.”
A szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbá válnak az éghajlat változásával . Ez rossz hír a mezőgazdaság számára.
A sáska rajok nemrég tizedelték meg a növényeket Kenyában, Etiópiában és Szomáliában. Milliók megélhetését veszélyeztetve, súlyos mezőgazdasági károkat hagyva nyomukban. Szakértők ezeket a pusztító eseményeket az átlagosnál melegebb hőmérséklethez kapcsolták.
Most már bizonyíték van arra, hogy a légkör magas CO2-szintje valóban csökkenti a legfontosabb növények tápanyagtartalmát.
“Mert bár egyesek nem lehetnek éhesek, abban az értelemben, hogy a hasuk tele van, de ha nem a megfelelő tápanyagokat kapják, akkor immunrendszerük nagyon gyenge lesz.”
Az USA szerepe a világon lévő éhezés mgoldásában
A 23 másik társ-aláíró mellett Dr. Haddad úgy véli, hogy most hihetetlenül gyorsan kell reagálnia a kormányoknak. Azt mondja, hogy ha az országok nem reagálnak a válságra megszorításokkal, akkor a világ éhségének vége látható lehet.
“További évi 33 milliárd dollárért (28 milliárd euró) 2030-ra 200 millió alá csökkenhet az éhségszám” – mondja. “Ez nem kevés, de nem is sok ahhoz képest, amelyet a COVID segélycsomagokban láthattunk.”
Ez nem éppen a világ éhségét oldja meg, és ez hihetetlen célnak tűnhet, de – ahogy Dr. Haddad mondja – „az elmúlt 12 hónap megmutatta nekünk, hogy az elképzelhetetlen valósággá válhat”.
“Az éhség megszüntetése választás, ezt kell választanunk. És ez a választás jó lesz az éghajlatváltozásra és más eredmények egész sorára is.”
Bár a világ minden táján valószínűleg nem tűnnek el a Párizsi Megállapodásban kitűzött célok, kizárólag az Egyesült Államok hiánya miatt, de az USA aktív szerepe megerősíthetné a pozitív folyamatokat.
