Gondolnánk, hogy a tengeri moszat milyen fenntartható lehetőségeket rejt számunkra?
A tengeri moszat szuperélelmiszerként és olyan termékek építőelemként, mint a műanyagok, rostok és üzemanyagok megoldás lehet a fenntartható jövő számára.
A hínártenyésztés kiterjesztése évente akár 2,6 milliárd tonna CO2e-vel csökkentheti a szárazföldi növények iránti keresletet és a mezőgazdaságból származó üvegházhatású gázok globális mennyiségét.
A Natural Sustainabilty folyóiratban megjelent új kutatás azt mutatja, hogy a globális hínártermesztés kiterjesztése fenntartható alternatívát kínálhat a szárazföldi mezőgazdasági terjeszkedéssel. Ez nagyban hozzájárulhat a bolygó élelmezésbiztonságának, a biológiai sokféleség csökkenésének és az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásainak kezeléséhez.
Ausztrál kutatók egy csoportja – akik együttműködnek a Queenslandi Egyetem kutatócsoportjával, a Nemzetközi Alkalmazottelemzési Intézettel ( IASA ), a CSIRO- val és a Tasmania Egyetemmel – azt vizsgálja, hogy a tengeri moszat fenntartható alternatívát kínál-e a szárazföldi mezőgazdasági terjeszkedéssel. Kielégítheti-e a világ élelmiszer- és anyagszükségletét?
Mire lehet használni a tengeri moszatot fenntartható megoldásként? A jövő kenyere?
„A tengeri moszat nagy kereskedelmi és környezetvédelmi potenciállal rendelkezik, mint tápláló élelmiszer, és olyan termékek építőköve, mint az állati takarmány, a műanyagok, a rostok, a gázolaj és az etanol” – magyarázza az ausztrál kutatók vezetője, Scott Spillias.
„Tanulmányunk szándéka, hogy a hínártermesztés kiterjesztése megkönnyíti a szárazföldi növények iránti keresletet, akár évi 2,6 milliárd tonna CO2-egyenértékkel csökkentheti a globális mezőgazdasági üvegházhatású gázok kibocsátását (ÜHG).
A hínártenyésztés mértékének növelése nemcsak a szárazföldi mezőgazdasággal kapcsolatos kibocsátásokat küszöbölné ki, hanem a tengeri moszat – a tengeri moszat legnagyobb alcsoportja – hektáronként akár 20-szor több CO2-t nyel el, mint a szárazföldi erdők. Így potenciális “új erőműként” regeneratív és klímatűrő gazdálkodás. E mellett már tápanyagban gazdag szuperételként és bioalapú textilként való használatra is ajánlják.
A kutatók feltérképezték a 34 kereskedelmileg fontos hínárfajt, s a bennük rejlő még több termesztésben rejlő lehetőségekett. Megbecsülték egy sor forgatókönyv szerint a környezeti előnyeit a földhasználat változásán, az ÜHG-kibocsátáson, a víz- és műtrágyahasználaton keresztül, valamint a fajok jelenlétében várható változásokat 2050-re.
„Az egyik forgatókönyv szerint, amikor az emberi táplálkozás 10 százalékát tengeri moszattermékekkel helyettesítetjük, akkor 110 millió hektár mezőgazdasági terület fejlesztése forgatható lenne.” – mondja Spillias.
„Már több millió hektárnyi óceánt is azonosítottunk a globális gazdasági övezetekben (EEZ) – más szóval egy olyan tengeri területen, ahol egy szuverén államnak különleges jogai vannak a tengeri erőforrások feltárására és felhasználására, amely tartalmazza a vízből származó energiatermelést is.
A megfelelő óceánok legnagyobb része az indonéz kizárólagos gazdasági övezetben találhatóak , ahol a becslések szerint akár 114 millió hektár is alkalmas tengeri moszat tenyésztésére.
Az ausztrál kizárólagos gazdasági övezetben is nagy a potenciál és a fajok sokfélesége. Legalább 22 kereskedelmileg életképes faj és a becslések szerint 75 millió hektárnyi óceánterület alkalmas erre.
Spillias hozzátette, hogy az ausztrál vizekben számos őshonos hínárfajt még nem vizsgáltak kereskedelmi termelési szempontból.
„Szeretek ezt úgy tekinteni, hogy a mindennapi termények – például a kukorica és a búza – ősi változataira gondolok, amelyek nem voltak inspiráló, gaz dolgok” – jegyzi meg.
„Több ezer éves tenyésztés során kifejlesztettük azokat az alapvető növényeket, amelyek a modern társadalmak alapját képezik; és a tengeri moszat is hasonló lehetőségeket rejthet magában a jövőben.”
„Ez a tanulmány egyedülálló módon kiemeli a szárazföldi és a tengeri ökoszisztémák kezelését összefogó integrált stratégiák szükségességének érdekében: hogy meg lehessen oldani a globális fenntarthatóság egyre súlyosbodó problémáit. Valamint elkerülhető, hogy a probléma a szárazföldről az óceánba kerül, és fordítva .” – nyilatkozta Petr Havlík, az IIASA Biodiverzitási és Természeti Erőforrások Programjának ideiglenes igazgatója.
CSR HUNGARY DÍJ 2023-LÉGY AZ ÜZLETI KÍVÁLÓSÁG SZINONIMÁJA!
2023-ban is lehet pályázni a Magyar Üzleti Felelősség Díjára, a CSR Hungary Díjra. A Program hatékony, elismert platformmá vált a legjobb gyakorlatok megosztására, a benchmarkingra és az egymástól való tanulásra. A szakmai hátteret a 2006-ban megalapított CSR Hungary, Magyarország vezető vállalati felelősség és fenntarthatóság vezető fóruma biztosítja.
A pályázati struktúra önkéntes védjegyhasználati rendszerrel támogatja a Magyarországon működő vállalkozások hiteles vállalati felelősség menedzsment rendszerét.
Regisztrációs határidő: 2023. május 05.
Pályázati anyagok leadási határideje: 2023. május 15.
KATTINTS A RÉSZELETEKHEZ ÉS REGISZTRÁCIÓHOZ!
