Kezdőlap Még több... Technológia Forradalmi változásokat hozhat a CO2 hasznosításában az SZTE tudósainak kutatása

Forradalmi változásokat hozhat a CO2 hasznosításában az SZTE tudósainak kutatása

65

Március elején indult az a HU-RIZONT támogatásban is részesülő kutatási projekt a Szegedi
Tudományegyetemen (SZTE), amely jelentős mértékben hozzájárulhat az iparban keletkező
szén-dioxid hasznosításához. Az SZTE kutatói a CO2 elektrolízisére használható, hosszú
távon is stabilan működő gázdiffúziós elektródok létrehozásán dolgoznak.

Világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a szén-dioxid elektrokémiai átalakítására, mind a tudomány,
mind az üzleti világ részéről. Ez érthető is, hiszen ha sikerül hatékony és stabil módszert találni, akkor
megnyílik a lehetőség arra, hogy egy üvegházhatású-gázt akár a keletkezés helyén feldolgozhassanak.
Ezáltal amellett, hogy megakadályozzák a légkörbe kerülését, fontos ipari alapanyagot, elsősorban szén-
monoxidot állíthatnak elő.

A szén-dioxid elektrolízisénél használható, hatékony, stabil, akár 5000 órányi folyamatos működésre is
képes gázdiffúziós elektródok létrehozását tűzték ki célul a Szegedi Tudományegyetem kutatói abban a
projektben, amelyre 399.174.676 forintnyi támogatást is elnyertek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és
Innovációs Hivatal (NKFIH) által meghirdetett 2025-1.2.1-HU-RIZONT Nemzetközi Kiválósági
Kutatási Együttműködési Program keretében.

A projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból
nyújtott támogatásával, a 2025-1.2.1-HU-RIZONT pályázati program finanszírozásában valósul meg.
Bár a pályázati támogatást elnyert kutatási program idén március elsején indult, a témával már hosszabb
ideje foglalkoznak az SZTE tudósai.
„Nagyjából 10 éve kezdtük el az egyetemen a CO2 elektrokémiai
átalakítására vonatkozó kutatásokat Janáky Csaba vezetése mellett. A nulláról indultunk, saját
rendszereket, elektrolizáló cellákat kellett fejleszteni és persze a témában meglévő tudást gyarapítani. Az
első fontos mérföldkő az volt, hogy a világon elsőként tudtunk stabilan működő, többrétegű
elektrolizáló architektúrát létrehozni és működtetni. A következő lépcsőfok a hosszabb távú
üzemeltetési eljárás kidolgozása, valamint minden korábbinál jobb működési eredmények elérése és
publikálása volt. További fontos lépés volt, hogy sikerült olyan kísérleti eszközöket készítenünk,
amelyek lehetővé teszik, hogy akár több ezer órán keresztül vizsgáljuk a folyamatot, annak minden
paraméterét kontrollálva” – számolt be az eddig elért eredményekről Endrődi Balázs, a projekt szakmai
vezetője.

A CO2 elektrolízis során az egyik legnagyobb problémát a folyamat stabilitása jelenti. Ahhoz, hogy ipari
körülmények között is megérje a folyamat működtetése, a jelenlegi, legfeljebb maximum pár ezer órás
folyamatos működtetési időt jelentősen növelni kell. Az SZTE-n március elején indult, 3 éves kutatási
program egyik fő célja a katód szerkezetének aktivitásra, valamint stabilitásra gyakorolt hatásának
feltérképezése, majd ezek alapján jobb elektródok megalkotása. A szegedi kutatók vizsgálni fogják
önhordó, valamint közvetlenül az ioncserélő membránra leválasztott katalizátorrétegek
alkalmazhatóságát, valamint a katalizátorréteg porozitásának, illetve az abba adalékként beépített
polimernek a szén-dioxid elektrolízisre gyakorolt hatását. A cél, hogy a feltárt szerkezet-hatás
összefüggések alapján olyan elektródokat állítsanak elő, amelyekkel elérhető a legalább 5000 órás
folyamatos üzemelés, ipari szempontból is releváns áramsűrűségen, és megfelelő energiahatékonyság
mellett.
„A most indult projektünk egy nagyon gyakorlatorientált kutatás, aminek sikere közvetlen hatással lesz
az iparban keletkező CO2 újrahasznosítására. Világszerte nagy figyelmet kap most ez a téma, ami
érthető is, hiszen a pozitív környezeti hatások mellett az az előnye is megvan az ipari kibocsátók
számára, hogy szén-dioxid adó fizetése helyett értékes terméket állíthatnak elő. A terveink szerint,
ahogyan az ezirányú kutatásaink során eddig is, ezután is beszámolunk majd a fontosabb
eredményeinkről, talán az első ezzel kapcsolatos írásunk már idén megjelenik majd. A projekt végén
pedig lesz egy olyan tudásbázisunk, ami az ipari szereplők számára is közvetlen értéket képviselhet a
gyakorlati hasznosítás érdekében” – tette hozzá Endrődi Balázs.