Bolygónk élhető jövőjével kapcsolatban, így ehhez kapcsolódóan az éghajlatváltozással kapcsolatban is többször elhangzott, hogy nincs B terv és a nulladik percben vagyunk.. Utalva arra, hogy az idő fogy… És fel kellene gyorsítanunk a cselekvést az éghajlatváltozással kapcsolatban..A kérdés pedig az, hogy hogyan tudjuk felgyorsítani a nagyon várt cselekvést? Melyek lehetnek az alapfeltételek? Ezeket vette sorra a DAVOS Agenda megfelelő részében Busch Roland, a Siemens AG vezérigazgatója. Érdemes Nekünk is sorra venni!
Amikor a világjárvány először kitört, sokan úgy gondolták, és arról beszéltek, hogy ezt a helyzetet lehetőségként is fel lehet fogni a világunk jobbá tételére.
Az emberiség válságra adott válasza és alkalmazkodási képességünk inspirált bennünket. Rekordidő alatt fejlesztettük ki és állítottuk elő a különféle vakcinákat. És reménykedtünk abban, hogy a járvány legrosszabb része mögöttünk van.
Azóta jónéhány akadály jelentkezett a fenntartható fellendülés felé vezető úton. A növekvő infláció, az energiahiány, az ellátási lánc zavarai és a COVID-19 új változatai megrendítették a pénzügyi piacokat. Rövid csökkenés után pedig. ismét megugrott a szén-dioxid-kibocsátás. Így még távolabb kerültünk a globális felmelegedés csökkentésével kapcsolatban.
Az akadályok mellett azonban nem tűntek el a lehetőségek. De ha nem gyorsítunk, akkor az esély is kicsúszik a kezünk közül, hogy fenntartható jövőt építsünk.
Három cselekvési terület, ahol fokoznunk kell erőfeszítéseinket:
1. A technológia kihasználása a gazdaságok átalakítására
Nyilvánvaló, hogy át kell alakítanunk gazdaságunk teljes gerincét: iparunkat, épületeinket, energiáinkat és közlekedési rendszereinket. Többet kell tennünk fenntarthatóbb és igazságosabb növekedést teremtve.
A jó hír az, hogy rendelkezésünkre áll az ehhez szükséges technológia – az intelligens hálózati technológiáktól, amelyek lehetővé teszik a megújuló energia és az elektromos közlekedés integrálását, a digitális technológiákig, amelyek fenntarthatóbbá és ellenállóbbá teszik a gyártási és ellátási láncokat.
Az ellátási láncok rugalmasabbá és fenntarthatóbbá tétele
Miután a tavalyi év nagy részében uralták a híreket, nem lesz meglepő, ha azt halljuk, hogy sok vezető idén prioritássá tette az ellátási lánc ellenálló képességének javítását. Az egyik legnagyobb akadály, amellyel szembesülnek, az átláthatóság hiánya. A McKinsey becslése szerint a cégeknek csak 2%-a látja be a második szintet meghaladó kínálati bázist. Nehéz azonosítani a lehetséges kockázatokat és sebezhetőségeket, ha nem ismeri a stratégiai jelentőségű áruk alszállítói struktúráját.
Hacsak nem teszünk átláthatóvá ellátási láncainkat, akkor korlátozottak leszünk a rugalmasság javítására vagy a fenntarthatósági aggályok kezelésére. Egy termék kibocsátásának átlagosan 90%-a az ellátási láncban történik, nem a gyártásban. Termékeik szénlábnyomának hatékony csökkentése érdekében a vállalatoknak is ide kell összpontosítaniuk erőfeszítéseiket.
A technológia itt is a megoldás. A kibocsátások helyének átláthatósága érdekében digitális eszközök, köztük a blokklánc alkalmazhatók. Így a szervezetek együtt dolgozhatnak a kibocsátások nyomon követésében és kezelésében az értékláncon keresztül. Hasonlóképpen, a digitális technológiák lehetővé tehetik a vállalatok számára, hogy valós időben növeljék ellátási láncaik átláthatóságát és rugalmasságát. így proaktívabbak és agilisabbak lehetnek a lehetséges szűk keresztmetszetek vagy zavarok kezelésére.
A fenntarthatósághoz vezető út nem lesz könnyű
A tavalyi energiahiány bepillantást engedett a megújuló energiaforrásokra való átállás nehézségeibe. Az ingadozó ellátások és az elosztott energiaforrások bonyolultságának kezelése olyan digitális technológiákat igényel, mint a mesterséges intelligencia, valamint innovatív tárolási megoldások.
2. A digitális átalakuláshoz szükséges készségek biztosítása
Ha fenntartható és inkluzív fellendülést akarunk lehetővé tenni, akkor gondoskodnunk kell arról, hogy az emberek rendelkezzenek a jövőbeni boldoguláshoz szükséges készségekkel.
A digitális átalakulás már a világjárvány előtt is megváltoztatta a munka világát és azokat a készségeket, amelyekre az embereknek szüksége lesz. A világjárvány kitörése óta emberek milliói veszítették el állásukat, a digitalizáció előretört, és a készségek közötti szakadék nőtt.
A készségek fejlesztésébe való befektetés előnyökkel jár a gazdaságok és az egyének számára is. Kutatásaikban a Világgazdasági Fórum és a PWC azt állítja, hogy a legnagyobb készséghiánnyal rendelkező gazdaságok nyerhetnek a legtöbbet. Gazdasági modelljük azt találta, hogy óriási lehetőség kínálkozik a GDP növekedésének fellendítésére az emberek képzettségének javításával és átképzésével, valamint az alacsony költségű munkaerőről a technológiával kiegészített munkahelyekre való átállással.
A digitális készségek hozzáférhetőbbé tétele
A Siemens AG vezérigazgatója kiemelte:
„Piacaink technológiai változásaival lépést tartani, munkatársainknak folyamatos tanulási lehetőségeket kínálunk, amelyek egyben elérhetőbbek is. Tudom, hogy az embereknek nem könnyű elvégezni a munkájukat, gondoskodni a családjukról, és még mindig találnak időt a tanfolyamokra. Online tanulási platformunk – amely több mint 100 000 digitális ajánlatot tartalmaz -, gyors és kényelmes módja annak, hogy tudásukat naprakészen tartsák.
Együttműködünk olyan szervezetekkel is, mint a Világgazdasági Fórum és a Cambridge-i Egyetem, hogy meghatározzuk a jövőbeli készségeket, valamint azt, hogy a technológia hogyan bővítheti és képessé teheti az embereket az új kihívások kezelésére.
Az egyik kezdeményezés, amelyet munkatársainkkal közösen alakítunk ki, azt vizsgálja, hogy a 4IR technológia hogyan segítheti a gyártásban dolgozókat a mindennapi munkájukban. Azt is, hogy az életkor előre haladtával, egészen a 67 éves nyugdíjkorhatárig az eredeti munkahelyükön maradjanak.”
3. A globális ökoszisztémák megerősítése
Az utolsó terület, ahol szükséges AZ erőfeszítések fokozása, a globális együttműködés.
Itt az ideje, hogy a világ együtt dolgozzon. Az emberiség előtt álló problémák túl nagyok ahhoz, hogy bármely szervezet, ágazat vagy ország egyedül megbirkózzon. Globális ökoszisztémákra van szükségünk az együttműködéshez és az innovatív megoldások kidolgozásához. Szükségünk van arra, hogy az országok közös megközelítést alkalmazzanak az olyan területeken, mint a szén-dioxid-árazás, valamint hogy befektessenek a technológia és a készségek fejlesztésébe.
Noha sok kormány felismerte a digitalizáció és a szén-dioxid-mentesítés fontosságát a fenntartható fellendülés szempontjából, és ösztönző programjaiban előtérbe helyezte ezeket, gyorsabban kell haladniuk. Fel kell gyorsítaniuk a zöld technológiák alkalmazását, és együtt kell működniük az iparral az új technológiák fejlesztésének felgyorsítása érdekében.
A helyzet az, hogy kifutunk az időből. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) legutóbbi jelentésében arra figyelmeztetett, hogy az éghajlatváltozás fokozódik. De azt is megállapították, hogy az emberi cselekedetek továbbra is meghatározhatják az éghajlat jövőbeli alakulását, ami reményre adhat okot.
