A Nobel-díjasok a globális katonai kiadások 2%-os csökkentését kérik. Csökkentsék a globális katonai kiadásokat, és fordítsák a pénzt az éghajlati válság, a világjárványok és a rendkívüli szegénység leküzdésére. Ez áll abban a levélben, melyet magasrangú személyek írtak alá. A 2021 decemberében elindított globális békeosztalék koncepciója egyszerű. Az ENSZ valamennyi tagállama beleegyezik abba, hogy öt évre 2 százalékkal csökkenti katonai költségvetését.
A megállapodás által megtakarított pénz felét az ENSZ által kezelt alapba helyezik, hogy az emberiség előtt álló legnagyobb problémákat – köztük a klímaváltozást – kezeljék. A fennmaradó összeget a világ vezetői a saját nemzeteik előtt álló egyéni problémák megoldására használhatják fel.
„Az emberiség olyan kockázatokkal néz szembe, amelyeket csak együttműködéssel lehet elhárítani” – áll a levélben. „Működjünk együtt, ahelyett, hogy egymás között harcolnánk.”
A kampány szerint az országok nyomás alatt állnak, hogy többet költsenek hadseregeikre, mert mások is ezt teszik.
2021-ben a globális katonai kiadások 1,75 billió euróra emelkedtek, ami 2,6 százalékos növekedést jelent a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet szerint.
„A visszacsatolási mechanizmus egy spirális fegyverkezési versenyt tart fenn – az erőforrások kolosszális pazarlását, amelyet sokkal bölcsebben lehetne felhasználni” – érvelnek a levél aláírói.
Kik csatlakoztak a kezdeményezéshez?
A katonai kiadások csökkentésére irányuló felhívást több mint 50 Nobel-díjas, politikai vezető és híresség támogatta. Köztük Adam McKay, a „Ne nézz fel” producere.
Bár még egyetlen konkrét ország sem támogatja, van rá precedens. Egy 1948-as brutális polgárháború után Costa Rica felszámolta hadseregét, és a megtakarított pénzt az oktatásba, az egészségügybe és a környezetvédelembe fordított társadalmi befektetésekre fordította.
Az ország a közelmúltban elnyerte az ENSZ által támogatott Earthshot-díjat azért a munkáért, amelyet egykor elpusztított erdőinek helyreállítása érdekében végzett. Közép- és Latin-Amerika egyik legmagasabb életszínvonalával rendelkezik.
Ha minden ENSZ-tagállam csatlakozna a kezdeményezéshez, a Global Peace Dividend becslései szerint 2030-ra körülbelül 1100 milliárd eurót lehetne generálni „az emberiség súlyos közös problémáinak” megoldására.
Ezek az új erőforrások milliók életét érinthetik pozitívan, a nemzetek számára nulla költséggel.
Ez egy olyan összeg, amely szerintük összevethető a világ megújuló energiába történő teljes beruházásaival.
De nem kell világelsőnek vagy Nobel-díjasnak lenni ahhoz, hogy támogassa a kampányt. Közel 50 ezren írták alá a kezdeményezést támogató petíciót a Change.org oldalon .
„Az emberi jólétet sújtó növekvő kihívások korszakában ezek az új erőforrások milliók életét érinthetik pozitívan, a nemzetek számára nulla.
