Mi a vulkánok szerepe az éghajlatváltozásban?

808
A vulkánok hatása az éghajlatváltozásra
A vulkánok hatása az éghajlatváltozásra

A spanyolországi La Palma szigetén található vulkán csaknem három hónapig széles körű pusztítást okozott. Vajon volt-e szén-dioxid kibocsátása hosszabb távon hatással a Föld légkörére? Van-e jelentős szerepük a vulkánoknak az éghajlatváltozásban?

Világviszonylatban 2021 decembere 0,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Ezzel a rekord hatodik legmelegebb decembere volt.

Európában szembetűnő volt a hőmérsékleti kontraszt. Nyugat- és Dél-Európában az átlagosnál jóval melegebb volt a múlt hónap. Olyannyira, hogy az Egyesült Királyságban Bala új rekordot döntött:16,5 fokos hőmérséklet volt szilveszterkor. 
Skandináviában, a Baltikumban és Észak-Oroszországban a szokásosnál hidegebb volt. Svédországban volt az első átlagosnál hidegebb december 2012 óta.

2021-es évvel a hátunk mögött már elmondhatjuk, hogy a tavalyi év beleillik az 1970 óta tartó általános felmelegedési trendbe.

Milyen hatással vannak a vulkánok éghajlatunkra?

Adódik a kérdés: a vulkánok által kibocsátott gázok hosszú távú hatással vannak a légkörünkre? A múlt hónapban, amikor még tartott a vulkánkitörés La Palmában, kutatók indultak a Kanári-szigetekre, hogy megvizsgálják e kérdést.

A gázok veszélyt jelentenek a vulkán közelében élőkre, de összességében kevésbé jelentenek problémát La Palma lakosságának, mint a láva és a hamu. 
Háromezer épületet tönkretett a lávafolyás, és a finom szilikát hamu mindenhol megtalálható – a levegőben, az utakon, a háztetőkön, a kertekben és a sziget híres banánültetvényein.

“Tehát szerkezeti károkat okozhatnak az épületekben. Az elektromos alrendszerekben is megsérülhetnek egyes részek, mert a hamu gyakran (elektromosan) feltöltődik” – magyarázza az egyik vulkánkutató,Hayer.
Hozzátéve: “Savas esők is okoztak kárt a környéken. Valós problémáim voltak mind a hamuhullással, mind a savas esővel. Hatással voltak a banánültetvényekre.”
A savas esőt a kén-dioxid, a vulkán által kibocsátott rendkívül reaktív gáz okozza.

Az SO2 ronthatja a levegő minőségét. Nagyobb kitörések esetén pedig apró részecskéket képez, amelyek rövid távú hűsítő hatást gyakorolhatnak az éghajlatra.

De mi a helyzet a vulkán szén-dioxidjával? Mennyire jelentős az üvegházhatású gázok kibocsátása La Palmából?

Tenerife szigetén Omaira García, az AEMET spanyol meteorológiai szolgálat Izaña obszervatóriumának légkörkutatója a CO2 kiugrását észlelte a kitörés során:

“A szén-dioxid koncentrációja nagyon jelentősen megnőtt. De azt is hangsúlyozni kell, hogy nagyon lokalizált, és nagyon rövid idő alatt újra a normális érték volt érzékelhető.” – mondja.

A vulkán csúcspontján napi 3000 tonna CO2-t bocsátott ki. Lehet, hogy ez soknak hangzik, de az emberi kibocsátáshoz képest kicsi:
“Ha ezt az értéket összevetjük például a légi közlekedés által kibocsátott kibocsátással – amely napi 330 000 tonnát tesz ki -, akkor egy vulkán kibocsátása olyan kicsi – ill. közepes méretű, mint a La Palma -, hogy legfeljebb a repüléstechnikai ágazat kibocsátásának egy századát teheti ki. Ez teljesen elhanyagolható mérték” – mondja García.

Valójában, ha összeadjuk a világ összes vulkánja által kibocsátott összes CO2-t, akkor az összesített mennyiség az antropogén forrásokból, akkor például a nehéziparból és a közlekedésből származó teljes kibocsátás kevesebb mint 1%-át teszi ki.

Ana Pardo Cofrades vulkanológus így összegez:
“A vulkánok régebb óta léteznek, mint mi. A klímaváltozás pedig csak az ipari forradalomig kezdődött. Úgyhogy nem hiszem, hogy a vulkánokat hibáztathatjuk az éghajlatváltozásért. “