2023. október 27-én, a Gundel Palotában várta a gazdasági döntéshozókat és szakembereket a CSR Hungary vállalati felelősség és fenntarthatóság döntéshozóinak vezető szakmai rendezvénye a CSR Hungary Summit. Idézzünk néhány gondolatot a konferencia előadóitól.
Az első részben olvashatóak: Szőcs Gábor,Pénzügyminisztérium, az OECD Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pont a Felelős Üzleti Magatartásért elnökének, a Pénzügyminisztérium makrogazdasági és európai ügyekért felelős helyettes államtitkárának, Dr. Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet vezető elemzőjének, valamint Szoboszlai Izabella, a GVH Versenytanácsának tagjának fő gondolatai.
Szőcs Gábor,Pénzügyminisztérium, az OECD Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pont a Felelős Üzleti Magatartásért elnökének, a Pénzügyminisztérium makrogazdasági és európai ügyekért felelős helyettes államtitkára kiemelte:
„ A fenntarthatóságot mára számos eszköz szolgálja. Az egyik ilyen, komplex eszköz, az ESG, amely a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási módszerek figyelembevételével és fejlesztésével lehetőséget teremt arra, hogy minél inkább fenntartható módon legyünk jelen a mindennapokban akár egyénként, akár vállalatként. A pénzvilágból induló, a kockázatkezelést szolgáló ESG-t megelőzte a CSR (vállalati társadalmi felelősségvállalás), majd az RBC, a felelős üzleti magatartás eszméje és gyakorlata. Az ESG mellett az OECD által kidolgozott Multinacionális vállalatokra vonatkozó Irányelvek pedig megalapozták a ma is zajló, uniós jogalkotást, mint a Taxonómia rendelet, a fenntartható befektetések előmozdításáról, az SFDR rendelet, a kockázatokról és annak hatásairól, az NFRD rendelet a nem pénzügyi jellegű adatokról való beszámolásról, a CSRD rendelet a fenntarthatósági jelentéstételről, és a CSDDD irányelv, mely kimondja, hogy a vállalat felelős a beszállítói tevékenységéért is. Az OECD Multinacionális vállalatokra vonatkozó Irányelvei a felelős üzleti magatartás követelményeinek átfogó és széles körben elfogadott összegzésével valós segítséget nyújtanak a piaci szereplőknek a felelős üzleti magatartás elvárásainak való megfeleléshez. Bár az ajánlások fő címzettjei a multinacionális vállalatok, az abban foglaltak iránymutatást adnak valamennyi felelős vállalat számára. Az Irányelvek – amelyek ajánlások, alapelvek és normák formájában fogalmaznak meg elvárásokat a vállalatok felé – a foglalkoztatás, az emberi jogok, a környezetvédelem, tudomány és technológia, adózás, verseny, fogyasztói érdekek, és a korrupció elleni küzdelem területére koncentrálnak. Ezen felül Nemzeti Kapcsolattartó Pont üzemeltetését írják elő a Kormányok számára amely felelős az OECD Irányelvekben foglaltak széleskörű megismertetésért, valamint konfliktus-megoldó mechanizmus (panaszkezelés) működtetéséért, amennyiben az Irányelvek feltételezett megsértésére kerül sor. Az Irányelvek legutóbbi frissített változatának elfogadására 2023. júniusában került sor. A változtatások nem alapvető módosítást jelentenek, sokkal inkább az eredeti célok finomítását. A Nemzeti Kapcsolattartó Pontok nevében azonban innentől kezdve megjelenik a felelős üzleti magatartás, ami jól kifejezi az OECD szándékát.”
Dr. Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet vezető elemzője szerint:
„Az ENSZ adatai szerint 2100-ra 9,4-12,7 milliárdra növekvő emberi népességet a jelenlegi műszaki-technológiai szinten lehetetlen lesz fenntarthatóan egészséges élelmiszerrel, tiszta ivóvízzel és energiával ellátni. Hiszen minden olyan technológia amim ma az ipari és a mezőgazdasági termelés nagy részét végezzük, illetve szállítunk és közlekedünk, erősen környezetszennyező.
Tehát, nem mehet így tovább! A fejlesztéseknek, az innovációnak olyan új utakat kell találni, melyen keresztül nem képződik többé újra hasznosíthatatlan hulladék, megszűnik a környezetszennyezés és az üvegházgáz kibocsátást. Milyen lesz majd ez a jövő, hogyan lehet oda eljutni az EU szerint? Mennyiben determinálja a politika az elérési utakat? Mit tehetnek a cégek a szabályozási környezet változékonysága közepette?”
Szoboszlai Izabella, a GVH Versenytanácsának tagja a következőket hangsúlyozta:
„ A vállalkozások kommunikációiban egyre nagyobb szerepet kapnak a különböző ún. zöld- vagy környezetbarát jellegre vonatkozó állítások, illetve a fogyasztók is igyekeznek egyre környezettudatosabban dönteni, ezért maguk is keresik a releváns információkat, címkéket számos termék esetében. Leegyszerűsítve zöld állításnak minősül bármely explicit vagy implicit állítás, amely azt üzeni vagy sugalmazza, hogy egy adott vállalkozás tevékenysége, illetve terméke a környezetre kedvező vagy másoknál kevésbé ártalmas hatást gyakorol.
A probléma, azaz tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ott merül fel a zöld állítások esetében, ahol a kommunikált, a fogyasztói értelmezés szerinti eredmény mögött nincs vagy más a teljesítmény.
Általánosságban akkor beszélhetünk tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról, ha a fogyasztó a kommunikáció alapján nem kap objektív, kiegyensúlyozott képet a kínált termékről. Az általános tilalmakról, illetve a minimális elvárásokról azonban a vállalkozások gyakran megfeledkeznek, ha egy adott területen valamilyen specifikus szabályozás is érvényesül, mint amilyen az előttünk álló komplex, több irányelvet is érintő európai zöld szabályozási csomag. Az új szabályozás egyik kiemelt célja, hogy növekedjen a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalása, amihez többek között arra van szükség, hogy a fogyasztók a környezettudatos döntések meghozatala érdekében hozzáférjenek megbízható információkhoz, erős védelmet élvezzenek a tisztességtelen zöld állításokkal szemben és a vásárlást megelőzően jobb információt kapjanak a termékek javíthatóságáról.
Hangsúlyozandó azonban, hogy a Gazdasági Versenyhivatal joggyakorlata, elvárásai, iránymutatásai az új rendelkezések hatályba lépéséig, illetve azt követően is alapvetően érvényben maradnak. Ilyen általános érvényű elvárás, hogy az alkalmazott kommunikáció legyen világos, közérthető nyelvezetű, a fogyasztók számára a közvetített üzenet legyen valós, pontos, egyértelmű és konkrét. Mindenképpen kerülendő a túlzás, valamint a többértelmű, félreérthető és általánosító fogalmazás. Szintén általánosan megfogalmazható elvárás a vállalkozások felé, hogy egy elnyúló, tartósabb kommunikáció esetén az állítások megalapozottságának folyamatos felülvizsgálatára van szükség, ugyanis csak a naprakész eredményekről való tájékoztatás fogadható el a gyorsan fejlődő, változó piacokon, továbbá célszerű a már megvalósult eredményeket, mintsem terveket, jövőre vonatkozó vállalásokat kommunikálni.
A jogszabályi keret jelenleg is az egyes állításokat közzétevőkre telepíti az igazolási kötelezettséget, tehát a zöld állítások valóságtartalmát is a közzétevőnek, reklámozónak kell igazolnia – méghozzá a kereskedelmi gyakorlat idejére vonatkozóan, naprakészen, hitelesen, a szakmai sztenderdeknek megfelelően. Amennyiben az igazolás nem történik meg, illetve amennyiben a bizonyíték kifogásolható, hibás, elégtelen, úgy az érintett állítás valótlannak, megalapozatlannak – és ebből kifolyólag valószínűsíthetően jogsértőnek – tekintendő. Ekként az egyik alapvető általános elvárás, hogy a zöld állítás is legyen igazolható és igazolt, továbbá lehetőleg a fogyasztók is hozzáférjenek a magyarázatokhoz, a bizonyítékul szolgáló adatokhoz.
A tapasztalatok alapján a zöld kommunikációban a különböző jelzéseknek, címkéknek és ábráknak különös jelentősége van, a fogyasztói bizalmat érdemben növelik, ezért az alkalmazott tanúsító címkék, ábrák ellenőrizhetősége és hitelessége is kardinális kérdés.”
ÚJRA CSR NEXT VÁLLALATI FENNTARTHATÓSÁG ÉS FELELŐSSÉG KÉPZÉS
2023. november 17-től indul az újabb CSR koordinátor alapképzés.
Az egymásra épülő CSR képzési program keretén belül a résztvevők a CSR és a fenntarthatóság számos elméleti és gyakorlati területével ismerkedhetnek meg. Hazai vonatkozásban és nemzetközi kitekintésben. Gazdasági döntéshozók, közintézmények, intézmények számára.
Hasznos azok számára, akik a CSR-pályafutást kezdik, vagy akár azok számára is, akik frissíteni akarják tudásukat a CSR/a fenntarthatóság/az ESG legújabb szempontjairól. Még csatlakozhatsz!
További részletek és regisztráció itt!
