Az éghajlatváltozás veszélyezteti Hadrianus falának kincseit Angliában

314
Éghajlatváltozás-Hadriánus-fal
Éghajlatváltozás-Hadriánus-fal

Az észak-angliai Hadrianus falánál lévő régészek szerint a globális felmelegedés hamarosan tönkreteheti a feltáratlan római leleteket.

A Hadrianus-falat a barbár hordákat távol tartandó falként építették meg eredetileg. A Hadrianus-fal régészei új ellenséggel – a klímaváltozással – néznek szembe. Az ősi tárgyak hatalmas kincsesbányáját fenyegeti.

A 118 kilométeres kőfal Nagy-Britannia egyik legismertebb történelmi turisztikai látványossága. Átszeli Angliát a nyugati parttól a keleti partig. A Római Birodalom határát jelölve és Nagy-Britannia legnagyobb római régészeti emlékét alkotva. Az UNESCO Világörökség része is.

Az építkezés i.sz. 122-ben, Hadrianus császár uralkodása alatt kezdődött. Az ott élő római katonák a helyszínen hagyták a mindennapi élet lnyomait. Ez teszi lehetővé a mai régészek számára, hogy rekonstruálják, hogyan éltek a birodalom északi szélfútta részén.

Az elmúlt 50 év során a fal körüli drámai táj kő- és faszerkezeteket, bőr cipőket és ruházatot, szerszámokat, fegyvereket és még kézzel írt fatáblákat is megőrzött az utókor számára. Így tudunk arról, milyen volt az élet a római Nagy-Britanniában.

De a már felfedezett műtárgyak állítólag csak egy százalékát teszik ki az alatta fekvő tényleges kincsmennyiségnek.

A globális felmelegedés kiszárítja a talajt

A mai Newcastle várostól mintegy 33 mérföldre nyugatra, Vindolanda erődjénél – amely a fal mentén fekvő 14 erőd egyike -, eddig 5500 bőrtárgyat találtak.

A fekete, tőzeges talajnak köszönhetően sok műtárgy lenyűgözően részletezett.

“Fantasztikusak, mert teljesen megváltoztatták a Római Birodalomról, a római hadseregről alkotott felfogásunkat.Kiderült, hogy, hogy nem férfiak éltek a táborban, hanem sok nő és gyerek is ott élt a férfiakkal.” – mondja az ásatások igazgatója és a Római Hadsereg vezérigazgatója. Vindolanda Trust Andrew Birley.

A régészek úgy vélik, hogy a műtárgyak többsége még mindig a romok alatt rejtőzik.

Hadrianus falának kevesebb mint egy százalékát tárták fel régészetileg. A táj nagy része védett ebben a nedves tőzeges környezetben, és ez egy olyan táj, amely valóban veszélyben van” – mondja Birley.

Ahogy éghajlatunk felmelegszik, a talaj gyorsabban melegszik fel, mint a levegő hőmérséklete, és kiszárítja a talajt. Ezután felreped, így az oxigén tönkreteheti az alatta lévő kincseket.

“Amikor ez az oxigén bejut a talaj repedéseibe, akkor a nagyon kényes dolgok, amelyek bőrből, textilből, fából készültek, megrepednek, megromlanak és örökre elvesznek” – mondja Birley.

Most versenyezni kénytelenek a régészek az éghajlatváltozással.