A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint világszerte körülbelül 2,4 milliárd munkavállaló lehet kitéve olyan egészségügyi kockázatoknak, mint a rák, szív- és érrendszeri betegségek, veseműködési zavarok és fizikai sérülések az éghajlatváltozás következtében.
A Munkahelyi biztonság és egészségvédelem biztosítása változó éghajlaton elnevezésű jelentés szerint a túlzott hőség a 3,4 milliárd embert számláló globális munkaerő 70%-át érinti, évente 18 970 munkával összefüggő halálesetet és körülbelül 23 millió munkahelyi sérülést okozva .
A világ növekvő népességének arányában a munkával összefüggő szélsőséges hőhatásnak kitett emberek aránya a 2000. évi 65,5%-ról jelenleg 70,9%-ra nőtt.
A szélsőséges hőségben dolgozó terhes nők kétszer akkora a vetélés és halvaszületés kockázata, és nagyobb a kockázata annak, hogy alacsony születési súlyú csecsemőket szüljenek – derül ki a National Library of Medicine-ben megjelent 2024-es tanulmányból.
A szélsőséges hőnek való kitettség és az erősödő klímaválság egyéb hatásai a jelentés szerint „veszélyek koktéljának” nevezik, amely idő előtti halálhoz vagy potenciálisan súlyos egészségügyi következményekhez vezet.
Többek között:
- 1,6 milliárd munkavállaló van kitéve UV-sugárzásnak, ami évente több mint 18 960 munkával összefüggő bőrrák okozta halálesetet okoz.
- 1,6 milliárd munkavállaló lélegzik be a szennyezett munkahelyi levegőt, ami évente akár 860 000 kültéri dolgozó munkával összefüggő halálát okozza.
- Több mint 870 millió mezőgazdasági dolgozó érintkezik veszélyes növényvédő szerekkel, ami évente több mint 300 000 halálesetet okoz növényvédőszer-mérgezés következtében.
- Évente 15 000 munkával összefüggő haláleset a parazita és a vektorok által terjesztett betegségek, például a malária miatt.
Az olyan növekvő fenyegetések, mint az új kórokozók, a szennyezés és a szélsőséges időjárási események, felerősíthetik napjaink egészségügyi kihívásait, miközben súlyosbíthatják az egyenlőtlenségeket, amelyek hátrányosan érintik a sérülékeny közösségeket.
Az erősödő éghajlatválság nagy nyomás jelent az egészségügyi rendszerekre
A jelentés szerint az erősödő éghajlati válság hatalmas megterhelést jelent a globális egészségügyi rendszerekre. 2050-re 14,5 millió halálesetet és 12,5 billió dolláros gazdasági veszteséget okozva.
A szélsőséges időjárással összefüggő események gyakoriságának és intenzitásának növekedésével az árvizek várhatóan 8,5 millió emberéletet követelnek világszerte. Az ázsiai-csendes-óceáni térségben szenvedik el a legtöbb halálos áldozatot a sűrűn lakott, veszélyeztetett part menti közösségek és a magasabb kockázat miatt.
Az aszályok világszerte várhatóan hozzávetőleg 3,2 millió emberéletet követelnek, és a betegségek és a kapcsolódó halálesetek hosszú távú hatásai a fő hajtóerő.
A jelentés azt is előrevetíti: becslések szerint 1,6 millióan halnak meg hőhullámok következtében. A 65 év felettieket sújtják a legsúlyosabban a tartós szélsőséges hőmérsékleti viszonyok; félmillióan haltak meg szélsőséges trópusi viharok következtében; és további 300 000 ember vesztette életét a futótűz terjedése miatt.
Egészséges munkaerő a munkaadó érdeke is
Tehát mit lehet tenni az éghajlati válság munkahelyi globális egészségre gyakorolt hatásának enyhítésére?
A kézenfekvő válasz a fosszilis tüzelőanyagok égetésének abbahagyása. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint a globális kibocsátásoknak 2030-ig legalább 28-42%-kal kell csökkenniük a jelenlegi forgatókönyvekhez képest. Hogy bolygónk 1,5 vagy 2 fokos szinten maradjon az iparosodás előtti hőmérséklethez viszonyítva.
Bár még van idő a globális kibocsátás megfékezésére, nincs gyors megoldás.
A kihívás egy része abban rejlik, hogy felhívjuk a figyelmet az embereket fenyegető egészségügyi veszélyekre. Az érdekelt feleket cselekvésre ösztönözzük a legjobb munkahelyi gyakorlatok átvételével. Valamint az emberek egészségének védelmét szolgáló nagyobb befektetések és szakpolitikai intézkedések ösztönzése is a prioritások között kell, hogy szerepeljen..
 szerint világszerte körülbelül 2,4 milliárd munkavállaló lehet kitéve olyan egészségügyi kockázatoknak, mint a rák, szív- és érrendszeri betegségek, veseműködési zavarok és fizikai sérülések az éghajlatváltozás következtében.){kind=link}