A körforgásos gazdasági modellben is a túl sok műanyaghulladék kezelése, és újrahasznosítása fókuszban van. Július 28-án volt az a pont, amikor már az előállított műanyag mennyisége nagyobb a bolygó gazdasági kapacitáshoz képest.
Az Environmental Action jelentése szerint 2023 elejétől a világ lakosságának 40%-a olyan területen él, ahol a keletkező műanyaghulladék mennyisége már meghaladta a kezelési kapacitást.
Július 28-tól ( az első Plastic Overshoot Day-től) ez a szám 60%-ra emelkedett.
A műanyag napja jelenti azt a kritikus pontot, amikor a műanyag iránti kollektív keresletünk, a rendszerek túllépi(k) a hulladékgazdálkodási hatékony kezelésének képességét. A következmények az ökoszisztémákon átgyűrűznek. Hisz a műanyagszennyezés elönti óceánjainkat, veszélyezteti a vadon élő állatokat és az emberi egészséget is.
„Jelentésünk arra emlékeztet, hogy a globális műanyagválság súlyosbodik. Egyre nagyobb szükség van a cselekvésre!” – nyilatkozta Sarah Perreard, az EA társ-vezérigazgatója, az érdekelt felek bevonásával foglalkozó vezető.
„Az állami fellépés önmagában nem képes orvosolni a műanyagszennyezési válságot. Azt akarjuk, hogy a jelentésünkben szereplő szereplő kutatások és eredmények hatékony eszközt jelentsenek a vállalatok számára.”
Egy ambiciózus Globális Műanyagszerződést támogatnának. Együtt, közös erőfeszítésekkel és határozott lépésekkel legyőzhetjük ezt a válságot, és olyan jövőt építhetünk, ahol a Plastic Overshoot Days már a múlté lesz.
A jelentés májusi közleménye óta már készen van egy globális műanyagszerződés első tervezete, amelyet a Kormányközi Tárgyaló Bizottság ( INC-3 ) következő ülésén, novemberben Nairobiban tárgyalnak meg.
Plastic Overshoot: Mit mondanak a számok?
A globális műanyaghulladék 43 százalékát jelenleg nem megfelelően kezelik élettartama végén. 2023-ban a helytelenül és a természetbe kerülő hulladékok mennyisége várhatóan várhatóan eléri a 68,6 millió tonnát.
Az egy főre jutó éves átlagos műanyagfogyasztás 20,9 kiló, a legalacsonyabb és a legnagyobb fogyasztó között 50-szeres a tényező.
Minden országnak megvan a maga Plastic Overshoot Day-je kezelés, amely a termelt műanyaghulladék mennyisége és annak képessége (úgynevezett rosszul kezelt hulladékindex ) határoz meg. Az Egyesült Államokban november 30-ra esik.
10 ország archetípusok kerülnek meghatározásra, amelyek az országokat a következők alapján képviselik:
A lakosság által előállított és felhasznált műanyag mennyisége
Milyen jól kezelik a műanyagot, amikor hulladékká válik?
Mennyi műanyaghulladékot exportál az ország
Mennyi műanyag hulladékot importál az ország?
Milyen jól kezelik az importált hulladékot, miután megérkezik az országba?
Mi a 10 szennyező archetípus?
Tranzaktorok (9 százalék) – olyan országok, amelyek sok hulladékot exportálnak, de a szomszédos országokból is sokat importálnak. A hulladékcsere révén optimalizálták hulladékkezelési gyakorlataikat – ennek eredményeként a rosszul kezelt hulladékok mennyisége alacsony, és a műanyag környezetbe való szivárgásának kockázata alacsony.
17 európai országot foglal magában; valamint Ausztrália, Kanada , Szingapúr és az Egyesült Királyság.
Önfenntartók (10 százalék) – közepes és magas műanyagfogyasztók, akik belsőleg tudják kezelni a hulladékaikat, és nem támaszkodnak annak nagyexportjára. Fenntartható hulladékgazdálkodási gyakorlatot és infrastruktúrát alkalmaznak a hulladékuk hazai kezelésére. 22 ország – sok közülük Ázsia és a Karib-térség szigetországai, valamint Kína.
Küzdők (18 százalék) – közepes és magas műanyagfogyasztók, akik keveset exportálnak hulladékukból más országokba. Hazai jelentős kihívásokkal kell szembenézni a hulladékkezelés során, és nagyon küzdenek a nem megfelelő infrastruktúrával, az elégtelen erőforrásokkal vagy a megfelelő hulladékgazdálkodási előírásokkal és politikák hiányával. 42 terület – köztük sok Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsiában található ország; és sok szigetország is e kategóriába tartozik.
Túlterhelők (3 százalék) – nagy mennyiségű műanyagfogyasztó, akik jelentős mennyiségű hulladékot exportálnak. Hulladékukat általában jól kezelik. De a Transactors-tól eltérően a Overloaders – Barbados, Izland, Izrael, Dél-Korea, Málta, Spanyolország és az Egyesült Államok – nem importál hulladékot az általuk exportált hulladékért cserébe. Ez az egyensúlyhiány túlterheli más országok hulladékgazdálkodási rendszereit, és nagyon helytelen kezelési problémákat okoz.
Mérgező exportőrők (5%) – 12 nagy mennyiségben műanyagot fogyasztó ország (Belorusszia, Brunei, Kazahsztán, Kuvait, Malajzia, Moldova, Mongólia, Montenegró,
Szaúd-Arábia, Thaiföld, Egyesült Arab Emírségek és Uruguay). Gyakran olyan helyekre, exportálják ahol nem megfelelő hulladékgazdálkodási infrastruktúrával rendelkezik. A műanyagszennyezésre sok hatással van a mérgező exportőröktől származó, rosszul kezelt hulladék.
Hulladékszivacsok (25%) – 42 alacsony műanyag-fogyasztó ország Afrikában és Ázsiában, Kelet-Európában és a Közel-Keleten, melyben a kísérleteket tesznek a globális hulladékválság megoldására. Más országokból származó hulladékot nyel el, de az importált hulladék kezelésével is küszködnek.
Hulladékmentők (4 százalék) – 9 mérsékelten műanyagfogyasztó ország ( Costa Rica, Horvátország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Új-Zéland, Szlovák Köztársaság és Svédország). Jól kezeli a hulladékaikat és a más országokból származó hulladék kezelést, amely összességében pozitív hatással van a globális hulladékválságra.
