Az ambiciózus kötelezettségvállalások ellenére a globális pénzügyi rendszer nem tudta biztosítani azt a becsült 125 billió dollárt, amely ahhoz szükséges, hogy finanszírozni lehessen az éghajlatváltozás nettó nullára 2050-ig történő átmenetét.
Az olyan áttörést jelentő technológiák, mint a hidrogén és a bioüzemanyagok, továbbra is súlyosan alulfinanszírozottak. Magas költségeik és kapcsolódó kockázataik jelentősen visszatartják a tőke szükséges mértékű és sebességű mozgósítását, de kereskedelmi forgalomba hozataluk kulcsfontosságú a 2030 utáni kibocsátáscsökkentés szempontjából. Az átmeneti éghajlat-változási finanszírozás kulcsfontosságú szerepet fog játszani a 2050-re a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátásra való éghajlatváltozásra való átállás elősegítésében, és számos pénzügyi eszközt és intézményi megállapodást kínál a nagy szén-dioxid-kibocsátású ágazatokban működő gazdasági tevékenységek és vállalkozások támogatására. A pénzügyi források allokálásával, az átállási kockázatok mérséklésével és a kapcsolódó költségek árazásával az éghajlat-változási finanszírozás szervezett átalakulást tesz lehetővé az iparágakon és a régiókon belül.
Az éghajlatváltozás finanszírozásának feltérképezése
Annak felvázolása érdekében, hogy mely kulcsfontosságú dimenziók befolyásolják az átmeneti éghajlat-változási finanszírozás mozgósítását, a Világgazdasági Fórum a Kínai Központi Pénzügyi és Gazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Zöld Pénzügyi Intézetével (IIGF) együttműködve közzétette az Átmeneti Pénzügyi Átalakítási Térképet.
A Transition Finance Transformation Map célja, hogy tájékoztató eszközként szolgáljon a döntéshozók, a befektetők és a finanszírozók, valamint a vállalatok számára, hogy jobban megértsék az ambiciózus éghajlati célok kézzelfogható eredményekké alakításához szükséges tőke mozgósításában való részvételt.
Részletes áttekintést ad az éghajlatváltozás finanszírozásához szükséges számos pénzügyi eszközről, jelentési és tervezési mechanizmusról és szakpolitikai programról, valamint elmagyarázza az igazságos és inkluzív nettó nulla átállás biztosításának módjait.
3 fő kihívás az átmenet finanszírozásával kapcsolatban
- Zöld prémiumok
A zöld prémiumok a zöld technológiákkal és termékekkel kapcsolatos többletköltségeket jelentik a fosszilis tüzelőanyag-alapú alternatívákhoz képest. A mai gazdaságban az olyan áttörő dekarbonizációs technológiákba való befektetés. mint a hidrogén, a fenntartható repülési üzemanyagok (SAF) és a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és tárolás (CCUS), drágább, mint a nagy kibocsátású megoldásokba. De vannak módok ennek a piaci kudarcnak a kezelésére.
Innovatív átmenet finanszírozási mechanizmusok
A többoldalú fejlesztési bankok (MDB) és az államháztartás segíthet csökkenteni a nettó nulla lehetőségeket. A Fórum négy finanszírozási tervet tett közzé: bemutatják, hogyan lehet a leghatékonyabban ötvözni az állami és a magántőkét a dekarbonizációs projektek bankképességének növelése érdekében. Az olyan projektek, mint a H2 Green Steel, bemutatják, milyen hatékony lehet az állami és magánfinanszírozók közötti együttműködés a dekarbonizációs technológiák banki lehetőségekké történő átalakításához.
Kötelezettségvállalások követelése .
A vevők kötelezettségvállalásai lehetővé teszik a dekarbonizáció új piacainak létrehozását. Például a First Movers Coalition 16 milliárd dolláros kötelezettségvállalási piac létrehozását tette lehetővé a nulla szén-dioxid-kibocsátású termékek és technológiák terén.
Szilárd és hiteles átvételi megállapodások
A hidrogén- és SAF projekteknél a bankok megkövetelik az átvételi szerződést, hogy a termelési kapacitás túlnyomó részét – minimum 75-80%-át, esetenként még többet is – fedezze, és elegendő bevétellel fedezze a meglévő költségeket a finanszírozási futamidő alatt. Az átvételi megállapodások tehát meghatározzák a szén-dioxid-mentesítési projekt kereskedelmi életképességét.
2. Irányelvek és taxonómiák
Az éghajlatváltozással kapcsolatos finanszírozási tőke – 125 billió dollár – masszív mozgósítása nem érhető el olyan beruházási környezet nélkül, amely lehetővé teszi a projektek gyors és nagyarányú finanszírozását.
Az elemzés aláhúzza a stratégiai politikai cselekvés fontosságát.
A támogató szakpolitikai keretek, a zöld átállás melletti egyértelmű hosszú távú kötelezettségvállalások, a kockázatcsökkentő intézkedések és a magánpiaci szereplők aktív részvételének lehetővé tétele révén a kormányok kulcsszerepet játszhatnak az éghajlatváltozás fenntartható gazdaság felé történő elmozdításában.
Ilyen például az EU Fit for 55 klímacsomagja, a REPowerEU terv és az InvestEU program, amelyek felgyorsítják a hitelezést és a tőke energiaprojektekbe való keverését.
Az Egyesült Államok inflációcsökkentési törvénye (IRA) 370 milliárd dollárt különít el 10 év alatt a tiszta energiával és az éghajlattal kapcsolatos kezdeményezések támogatására, támogatások, kölcsönök, árengedmények, ösztönzők és egyéb befektetések kombinációjával.
Brazília idén januárban jelentette be új iparpolitikáját, amely 300 milliárd BRL államfinanszírozást irányoz elő az ipari modernizáció támogatására.
A kormányok másik módja a magántőke mozgósításának ösztönzésére a taxonómiák létrehozása. A taxonómiák osztályozási rendszerként funkcionálnak, amely jelzi, hogy mely gazdasági tevékenységek támogatják az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást.
A definíciók globális összehangolása érdekében a G20-ak Fenntartható Pénzügyi Munkacsoportja a taxonómiák kereszt-összehasonlításának elősegítésére és az átmenet finanszírozási standardjaival kapcsolatos konszenzus kialakítására összpontosít.
Az EU taxonómiáját 2020-ban vezették be, és 2023-ban módosították. Technikai átvilágítási kritériumokat határoz meg a gazdasági tevékenységekre vonatkozóan, hogy biztosítsák a nettó nulla célokhoz való igazodást és elkerüljék a zöldmosást.
Ázsiában azért hozták létre az ASEAN Taxonómiai Tanácsot , amely egy tudományos alapú és inkluzív osztályozási rendszert hoz létre a régióban végzett tevékenységek számára.
Szingapúr kiadta saját taxonómiáját is, és a frissített zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású átmeneti iparági útmutató katalógusának kiadásával. Kína 2024-ben először épített át átmeneti elemeket a zöld taxonómiába.
3. Átmeneti utak és tervezés
Az átállási utak célja, hogy megbízható irányt adjanak az iparági átalakuláshoz. Ezáltal tájékoztatást nyújtsanak a piaci szereplőknek a nettó nulladik út céljairól és mérföldköveiről, és lehetővé tegyék az átmeneti finanszírozás gyorsabb kiépítését.
A Kínai Vas- és Acélszövetség által kiadott szén-dioxid-semleges jövőkép és alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiai ütemterv az acélipar számára az acélágazat technológiai átmeneti útjait vázolja fel a kettős szén-dioxid-kibocsátás céljainak eléréséhez.
2023-ban az IIGF és a CBI közösen kiadta az Irányelveket az acélipar átalakítására vonatkozó pénzügyi alkalmazásról. Ezek az iránymutatások részletezik a történelmi fejlődést, a piaci helyzetet és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gyakorlatokra való átállás pontos célkitűzéseit az acélágazatban. Megvalósítható ajánlásokat kínálnak az acélipari vállalatok és pénzügyi szervezetek számára, hogy működjenek együtt pénzügyi mechanizmusok alkalmazásában az átalakulás érdekében, azzal a céllal, hogy javítsák az acélipar és a pénzügyi piacok közötti kommunikációt és segítségnyújtást.
Ipari oldalról a Mission Possible Partnership a “nettó nulla utazást” határozta meg hét nehézipari és nehéz mobilitási ágazatban: alumínium, cement és beton, vegyi anyagok (ammónia), acél, légi közlekedés, hajózás és teherszállítás. A pénzintézetek az átmenet tervezésének általános érvényesítésére összpontosítottak. Azok a vállalatok, amelyek felvázolják átállási terveiket és stratégiáikat, lehetővé teszik a pénzügyi intézmények számára, hogy megértsék céljaikat és megfelelően kezeljék a kapcsolódó kockázatokat. Az átállási tervek olyan eszközt jelentenek, amellyel a vállalatok bebizonyíthatják a tőkepiacoknak és a befektetőknek, hogy üzleti tevékenységük a nettó nullához igazodik, és tevékenységeik hozzájárulnak ehhez a nettó nulla jövőhöz.
