A CSR különböző arcai (CSR made in Germany & Sweden)

810

2015. május 19-én a CSR Hungary a CSR különböző arcai címmel indította el újabb Üzleti Reggeli sorozatát. A vállalati felelősségvállalás más-más arcát mutathatja kontinensenként, Európában, Európa országaiban. A meglévő globális sztenderdek mellett a szemléletváltás a különböző országokban, a különböző szektorokban fokozatosan, más-más ütemben zajlik, hisz más-más történeti, kulturális, politikai hagyományokkal rendelkezve, más-más témák élveznek prioritást adott térségben. A különböző kultúrák találkozása ezen a területen is innovatív, előrevivő megoldásokat hozhat Magyarországon is. Ezúttal német és svéd cégeken ismerhetjük meg a CSR mibenlétét, jellegzetességeit.

?A globalizáció kihívásaira a több pólusú világban kontinensenként, kultúránként más-más válaszok születnek. A 4 egymástól, jól elhatárolható üzleti és társadalmi modell (Észak-Amerika, Európa, Japán és Dél-Korea, valamint India és Kína) más megoldásokat kínál akár az üzlet, a piac, a kockázat tekintetében is. Észak-Amerika a tulajdonosi kapitalizmusával (shareholder kapitalizmus) a versenyképesség növelését az új gondolatok, az új technológiák exportjával képzeli el. Európában az állam és a magánszektor közös megoldásaiban (social market) látják a jövőt. Az állam csr (CR) tekintetében nem csak civilszervezetekkel, hanem a terület szakembereivel is együtt kíván működni. Japán és Dél-Korea esetében az NGO-k gyenge képviseletével kell számolni (ún. hálózati kapitalizmus). Míg Kína és India (ún. új kapitalizmus) export orientált részében, a beszállítói lánc környezeti és munkajogi ügyekben több odafigyelést igényel.
Rendszerben kell gondolkodni e szakmai területen is: egy cégen, szervezeten, az üzleti szektoron, a különböző szektorok, az egymással összefüggő gazdaság, társadalom, környezet dimenzióiban is.? hangsúlyozta Takács Júlia, a CSR Hungary ügyvezető igazgatója, csr tanácsadó.

Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációért és kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője előadásában a magyarországi és a németországi csr-kultúra között fellelhető eltérésekkel foglalkozott: ? Az egyik legfontosabb sajátosság a német gazdaság szerkezetében rejlik, nevezetesen a családi vállalkozások hosszú hagyományaiban és kiemelkedő gazdasági szerepükben. A családi vállalkozások sokkal erősebben kötődnek a dolgozókhoz és a helyi közösségekhez, és természetüknél fogva eleve hosszú távon, akár nemzedékekben gondolkodnak. Ennek köszönhetően a fenntarthatóság és a felelősségvállalás szerves része üzleti modelljüknek. A német csr-kezdeményezések másik jellemzője, hogy Magyarországhoz képest erősebb a környezetvédelmi fókusz, ami magába foglalja az energiaellátás és energiahatékonyság problémáit is. Végül a német gazdaság erős világpiaci szereplése következtében a német csr-ban nagyobb súlya van a nemzetközi szempontoknak, ami tükröződik mind a vállalatok, mind a fogyasztók magatartásában is.? Dirk Wölfer rámutatott, hogy a csr és a fenntarthatóság széleskörű állami támogatást élvez Németországban, és helyi, tartományi vagy ágazati szinten is számtalan közös projekt valósul meg a vállalati csr-tevékenység előmozdítására.

Takács János, a Magyarországi Svéd Kereskedelmi Testület elnöke előadásában a szervezet és tagjainak bemutatásán túl kiemelte a svéd CSR modell egyediségét, és kitért azokra az alapértékekre, amelyek segítik a rendszerben gondolkodást a CSR és a fenntarthatóság területén.
Kiemelte a Testület által alapított interdiszciplináris, innovatív ?Gran Prize? kezdeményezést, és a Svéd Nagykövetség és a svéd vállalatok összefogásából létrehozott ?Green Forum?-ot. A programsorozat keretein belül a Főváros és a támogató svéd vállalatok segítségével az évek során több úttörő projekt is átadásra került (Budapest Első Öko játszóter, Green City Park, kerékpáros szerviz-, információs- és találkozópont a Vérmezőnél, Angyal István Park).
Végezetül a Svéd Nagykövetség és a Magyarországi Svéd Kereskedelmi Kamara által közösen létrehozott Raoul Wallenberg Iskola Alapítvány példáját mutatta be, amely Raoul Wallenberg hagyományát, emlékét és eszméit hivatott fenntartani és ápolni a magyar és a svéd társadalomban, különösképpen a fiatalok körében. Évente tizenkét magyar diák kiutaztatását és ugyanannyi svéd diák magyarországi itt tartózkodását finanszírozza az alapítvány.

Fábián Ágnes a Henkel Magyarország Kft., Jakab Roland, az Ericsson Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, Molnár László, az SCA Hygiene Products Kft. Divízió igazgatója ( Incontinence Care Hungary & South East Europe) egyedi, céges példákon keresztül mutatta be a svéd ill. a német CSR/vállalalati felelősség fenntartható fejlődés sajátosságait.
Hamarosan rövid összefoglaló a fenti példákon keresztül!