2011. november 9-10-én tanácskoztak a CSR Hungary résztvevői újra Budapesten. Nemzetközi (Wayne Visser, Aiko Bode) és hazai szakértők, első számú vezetők (dr. Gajdos Róbert, Nagy Zoltán Péter, dr. Kürti Sándor, Szabó Eszter, Hivatal Péter, Schatz Péter, Csontos Csaba, Takács Júlia, Schrankó Péter…) cserélték ki véleményüket, megoldás javaslataikat a rendezvényen. Hiába való jobbítási szándék? Mit engednek meg a realitások ?Hogyan tovább? Cikk sorozatot indítunk a CSR Hungary 2011 témáiból, mely az új EU-s CSR Stratégia elemeit is tartalmazza. Így most csak néhány gondolatébresztő témát villantunk fel.Később pedig interjú, egyéb formában részletesebben adunk hírt a vitákat is kiváltó előadásokról. Nézzük, hogy mi van a kommunikáción túl a vállalati felelősség témában!
Wayne Visser a CSR 2.0 guruja, a CSR International alapítója a CSR jövőjét elemezte cukormáz nélkül. Mi a kapcsolta a web 2.0 és a CSR 2.0 között? A felelősség értékelési szakaszait elemezve felhívta a figyelmet arra, hogy nemzetközi szinten a XXI. század elején a vállalti mérésen volt a hangsúly, most pedig már a felelős versenyképességen, a fenntartható piacokon. Kiemelte az ISO26000 (az EMVFE kurzusa 2011. dec. 3- és 10-én erről is szól!) illeszkedését a jövőhöz. A lényeg a CR/CSR menedzsment rendszerbe való integrálása. Hogyan válaszol az új kihívásokra (gazdasági, társadalmi, politikai folyamatok, recesszió) a CSR? A felelősség mellé a fenntarthatóság is kulcselemmé lépett elő. Az új fogalmi megközelítés integrált, rendszerszerű megközelítés az üzleti fejlesztés által.
Takács Júlia, a CSR Mátrix vezetője hangsúlyozta, hogy a nemzetközi modelleket nem másolni, hanem saját gazdasági, társadalmi, demokratikus hagyományainknak és saját céges adottságainknak megfelelően kell adaptálni, egyébként még az elméletileg profi kommunikáció sem tudja a hiteltelen csr megnyilvánulásokat ?eltakarni?. A trend követése önmagában még nem elegendő. A magyar aktuális kihívások közül kiemelte a a beszállítói lánchoz kapcsolódóan a KKV-ék problémáját, melyek ugyan méretben nem tudnak versenyezni a nagyvállalatokkal, de arányaiban nemcsak Magyarországon, hanem az EU-ban is markáns részt alkotnak a gazdaságban. Rendkívül differenciáltak, sokszor képzettség és modern ismeretek ütőképes érdekképviselet nélkül. A kommunikációban megfigyelhető a digitális és közösségi média felé való elmozdulás, amit még nem minden esetben tudnak kezelni a cégek krízis kommunikáció esetében. A szervezeten belül még mindig főként a kommunikációs rész kapja meg a csr felett a döntési jogkört, amely nem menedzsment rendszerben való gondolkodás módot jelent, s nagyon sokszor a cégen belül egyedül hagyják, felső támogatás nélkül ezt a szervezeti egységet is. Hamarosan még több részlet!
