Környezet

Éghajlatváltozás-melegedő tenger.A tudósok becslése szerint 2050-re a világ megmaradt korallzátonyainak 90%-a elveszhet.

Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a mikroműanyagok mennyire elterjedtek szárazföldön, tengeren és levegőben. Milyen hatással lehetnek az emberi egészségre?

Magyarország törvényben megerősített vállalása, hogy az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását 1990-hez képest legalább 40 százalékkal csökkenti 2030-ra. Az előzetes adatok szerint a hazai ÜHG-kibocsátás tavaly a megelőző esztendőhöz mérten jelentős arányban, 9,5 százalékkal mérséklődött.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint világszerte körülbelül 2,4 milliárd munkavállaló lehet kitéve olyan egészségügyi kockázatoknak, mint a rák, szív- és érrendszeri betegségek, veseműködési zavarok és fizikai sérülések az éghajlatváltozás következtében.

A természetnek a globális gazdaságban játszott létfontosságú szerepe vitathatatlan. A Forum New Nature Economy jelentései szerint a világ GDP-jének több mint fele – 44 billió dollár – nagymértékben vagy mérsékelten a természettől függ. Ezenkívül a Földrendszer-tudomány határozott álláspontja, hogy az emberiség a 9 bolygóhatár közül 6-on átlépte a biztonságos és tisztességes működési zónát. Beleértve az éghajlatváltozást, a szárazföldi rendszer változásait, az édesvízhasználatot, a bioszféra integritásának megváltozását, az új entitások bevezetését és biogeokémiai áramlásokat.

egy közelmúltbeli jelentés is megállapítja, hogy az EU valószínűleg nem fogja tudni teljesíteni a 2030-ra kitűzött zöld célkitűzések többségét. Az ambiciózus éghajlat-politikai célkitűzések 2040-ig történő eléréséhez öt kulcsfontosságú területrekellene koncentrálni: a sebezhető háztartások támogatásától a fosszilis tüzelőanyag-támogatások fokozatos megszüntetéséig.

minden tizedik agrár cégnek van erre irányuló írott stratégiája, és eseti jelleggel is mindössze a vállalkozások 40 százaléka foglalkozik a fenntarthatósággal –

A zöld fejlesztés a legtöbb világhatalom fő céljává vált, és egyre fontosabb helyet foglal el a globális gazdaságban. Kína és Európa sem kivétel. Mindkettő a zöld növekedést tűzte ki célul, hogy az elkövetkező években elérje a szén-dioxid-semlegességet.

A „Wonderwoods” a díjnyertes olasz építész, Stefano Boeri legújabb zöld toronyház-terve Hollandiában.

Ha kezeltük volna évtizedekkel ezelőtt a szén-dioxid-kibocsátásunkat, a további metánkibocsátásunk talán nem lett volna ekkora, mint most. Bár napjainkban az üvegházhatású gázok közül leginkább a CO2 kibocsájtásról beszélünk a legtöbbet.