A földrengéstérkép, az első európai szintű földrengéskockázati modell a katasztrófa által legjobban fenyegetett városokat és régiókat mutatja be.
A tudósok megalkották az első földrengés-kockázati modellt egész Európa számára, amely a fokozódó intézkedések alapját képezi. A közösséget ezen információk alapján ellenállóbbá teszi a természeti katasztrófák hatásaival szemben.
A 20. században a földrengések több mint 200 000 halálesetért – valamint 250 milliárd eurós kárért – felelősek Európában.
Mivel nem lehet pontosan megjósolni, hogy a jövőben mikor és hol lesznek földrengések, ezért a különösen veszélyeztetett területeknek olyan otthonokat és épületeket kell építeni, amelyek ellenállnak a földrengéseknek.
Európai szeizmológusok, geológusok és mérnökök felülvizsgálták az európai földrengésveszély-modellt, majd először 2013-ban tettek közzé: először készített földrengéskockázati modellt az egész kontinensre.
Földrengésveszély
A földrengésveszély a jövőbeli földrengések miatti potenciális talajremegést írja le. Múltbeli földrengésekről, geológiáról, tektonikáról és a helyi helyszíni körülményekről szóló ismereteken alapul Európa-szerte.
A Svájci Szeizmológiai Szolgálat és az ETH Zürich Szeizmológiai és Geodinamikai Csoportja által vezetett csapat azt állítja, hogy a veszélymodell frissített adatkészleteivel világosabb elképzelésük van a becslésekről Európa minden részére.
Modelljük szerint Törökország, Görögország, Albánia, Olaszország és Románia a legnagyobb földrengésveszélyes országok Európában. Ezt követi a többi balkáni ország.
Az első európai földrengéskockázati modell
A földrengés kockázata a lehetséges földrengések becsült gazdasági és humanitárius költségeire utal.
Ennek az információnak a feltérképezésével a tudósok úgy vélik, hogy a döntéshozók új értékes eszközöket biztosítanak ahhoz, hogy ellenállóbb közösségeket építsenek. lyan épületeket és építészetet építenek, amelyek ellenállnak a földrengések kockázatának.
“A modellek „megbízható szolgáltatás nyújtanak a szeizmikus tervezési és kockázatcsökkentési stratégiák kidolgozásával kapcsolatos nemzeti helyi döntések meghozatalához” – állítja a csapat.
Arra is rámutatnak, hogy a földrengések kockázatának fő okai a régebbi épületek.
A kockázat a legnagyobb a sűrűn lakott és épített városi területeken. Például Isztambulban és Izmirben Törökországban, Cataniában és Nápolyban Olaszországban, Bukarestben Romániában és Athénben Görögországban.
Mindezek a városok történetük során jól nyomon követhetően szenvedtek káros és időnként katasztrofális földrengésektől.
Az olyan tényezők, mint az épületek kora, a népesség és az épületsűrűség, valamint a helyi talajviszonyok, mind hozzájárulhatnak a földrengés kockázatához.
Törökország, Olaszország, Románia és Görögország pedig a modellezett átlagos éves gazdasági veszteség 80 százalékát az európai földrengések okozzák. Ez összesen 7 milliárd euró.
A városokban, köztük Zágrábban (Horvátország), Tiranában (Albánia), Szófiában (Bulgária), Lisszabonban (Portugália), Brüsszelben (Belgium) és Bázelben (Svájc) szintén átlag feletti a földrengésveszély.
