A megújuló energia korszakát éljük, úgy hogy sok kérdés árnyalja még az energiaátállást. Hol, hogyan milyen mennyiségben, mennyiért, mennyire környezettudatosan.. Számos kérdés van függőben egy éppenséggel nem éppen nyugalmas politikai időszakban. Az éghajlatváltozással kapcsolatos tudatosság több szempontból is alakítja a globális gazdaság jövőjét.
A kormányok azt tervezik, hogyan csökkenthetik a szén-dioxid kibocsátást, a befektetők a vállalatok környezeti teljesítményét vizsgálják, a fogyasztók pedig tudatosítják szénlábnyomukat. Az érdekelt felektől függetlenül azonban a fosszilis tüzelőanyagokból történő energiatermelés és -fogyasztás az egyik legnagyobb mértékben hozzájárul a kibocsátáshoz. De a hogyan ls a rendelkezésre álló egyedi feltételek árnyalják a gyakorlati megoldásokat. Soha nem voltak ennyire előtérben a megújuló energiaforrások!
Mi a megújuló energia 5 típusa?
A megújuló energiatechnológiák a nap, a szél és a Föld magjából származó hő energiáját hasznosítják, majd felhasználható energiaformákká alakítják át. Mint például hő, elektromosság és üzemanyag.
Noha gyakran nem kerül a figyelem középpontjába, a víz a legnagyobb megújuló áramforrás, ezt követi a szél, majd a napenergia.
Az öt fő forrás együttesen 2021-ben a világ villamosenergia-termelésének nagyjából 28%-át adta, és a szél- és napenergia együttesen először lépi át a 10%-os részesedési korlátot.
Nézzük meg közelebbről a megújuló energia öt típusát és azok működését!
Szél
A szélturbinák nagy rotorlapátokat használnak, amelyeket magasra szerelnek fel szárazföldön és tengeren egyaránt, hogy megragadják a szél által keltett kinetikus energiát.
Amikor a szél átáramlik a lapáton, a légnyomás a lapát egyik oldalán csökken, és lefelé húzza azt az emelésnek nevezett erővel . A két oldalon lévő légnyomáskülönbség miatt a lapátok forognak, és megpörgetik a rotort.
A forgórész egy turbinagenerátorhoz csatlakozik, amely forog, hogy a szél kinetikus energiáját elektromos árammá alakítsa.
Napenergia
A szoláris technológiák rögzítik a nap fényét vagy elektromágneses sugárzását, és elektromos árammá alakítják át.
A fotovoltaikus (PV) napelemek egy félvezető lapkát tartalmaznak, amelynek egyik oldalán pozitív, másik oldalán negatív, elektromos mezőt alkotva. Amikor fény éri a cellát, a félvezető elnyeli a napfényt, és az energiát elektronok formájában továbbítja. Ezeket az elektronokat az elektromos tér elektromos áram formájában fogja be.
A napelemes rendszer villamosenergia-termelési képessége a félvezető anyagától, valamint a környezeti feltételektől, például a hőtől, a szennyeződéstől és árnyéktól függ.
Geotermikus
A geotermikus energia egyenesen a Föld magjából származik: a magból származó hő felforralja a föld alatti víztározókat, amelyeket geotermikus erőforrásoknak neveznek.
A geotermikus erőművek jellemzően kutak segítségével szivattyúzzák a geotermikus erőforrásokból származó meleg vizet, és gőzzé alakítják át egy turbinagenerátorhoz. A kinyert víz és gőz ezután újra befecskendezhető, így megújuló energiaforrássá válik.
Vízenergia
A szélturbinákhoz hasonlóan a vízerőművek az áramló vízből származó mozgási energiát turbinagenerátor segítségével elektromos áramba irányítják.
A vízerőművek jellemzően víztestek közelében helyezkednek el, és elterelő szerkezeteket, például gátakat használnak a víz áramlásának megváltoztatására. Az áramtermelés az áramló víz térfogatától és magasságának vagy magasságának változásától függ .
Nagyobb vízmennyiség és magasabb vízmagasság több energiát és villamos energiát termel, és fordítva.
Biomassza
Az emberek valószínűleg biomasszából vagy bioenergiából származó energiát használnak hőtermelésre azóta, hogy őseink megtanulták, hogyan kell tüzet rakni.
A biomasszát – olyan szerves anyagokat, mint a fa, száraz levelek és a mezőgazdasági hulladék – általában elégetik, de megújulónak tekinthető, mert újratermeszthető vagy pótolható. A biomassza kazánban történő elégetésével nagynyomású gőz keletkezik, amely egy turbinagenerátort forgatva villamos energiát termel.
A biomasszát a szállításhoz folyékony vagy gáznemű tüzelőanyaggá is alakítják. A biomassza kibocsátása azonban az elégetett anyagtól függően változik, és gyakran magasabb, mint a többi tiszta forrásé.
Mikor lesz a fő helyen a megújuló energia?
A megújuló energiaforrások közelmúltbeli növekedése ellenére a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is uralják a globális energiaszerkezetet.
A legtöbb ország az energetikai átalakulás korai szakaszában van, és csak néhány ország szerzi be az elektromos áram jelentős részét tiszta forrásból. A folyamatban lévő évtized azonban még nagyobb növekedést mutathat, mint a legutóbbi rekordévek.
Az IEA előrejelzése szerint 2026-ra a globális megújuló villamosenergia-kapacitás a 2020-as szintről 60%-kal , több mint 4800 gigawattra nő, ami megegyezik a fosszilis tüzelőanyagok és a nukleáris energia együttes kibocsátásával. Függetlenül attól, hogy a megújulók mikor válnak dominánssá, egyértelmű, hogy a globális energiagazdaság továbbra is változni fog.
