Az utóbbi id?szakban évr?l évre felröppen a hír az Egyesült Nemzetek szokásos éghajlatváltozási fenntarthatósági csúcs) konferenciájáról. Mindig azzal a várakozással, hogy most következhet be a nagy áttörés az egyezked? fejlett és fejl?d? országok között a klímaváltozás megoldására. Várakozás most is volt – de már kevesebb sajtó felhanggal -, az idei júniusi Riói Csúccsal kapcsolatban, mely még ráadásul az 1992-es Riói Konferencia 20 éves jubileumát is ünnepelhette. Történelmi jelentőségű lehetett volna újra…
Pedig ösztönz? lehetne az a tény is, hogy 2008 és 2012 között lejár az els? kiotói vállalási id?szak. Konkrét megoldások pedig nem születnek. Továbbfolytatódnak a nagyhatalmi játszmák kinek, kinek saját gazdasági érdeke szerint…
A 2011-es durbani klímakonferencia f? célkit?zése az volt, hogy a globális felmelegedés mértékét 2 Celsius-fokban maximalizálják. Eddig a káros anyag kibocsájtást a Kiotói Egyezmény szabályozta. Konkrét kibocsátásszabályokat, kötelezettségeket állapított meg. Ez a fejlett- és a kelet-közép-európai országokra vonatkozott, míg a fejl?d? országok nem vállaltak kötelezettségvállalást. A cél 1990-es szinthez képest 5,2%-kal kell csökkenteni a kibocsátást. 2015-re már az új megállapodást kellene megkötni.
Van-e politikai akarat?
Jelenpillanatban, még 2012-ben is, ez még túl messze van, ha a megállapodni kívánó felek gazdasági érdekeit tekintjük. A játszma főként a két legnagyobb szennyező az USA és Kína hozzállásától függ. Konkrét vállalásaik esetében tud a megállapodáshoz csatlakozni pl Oroszország. Az Európai Unió továbbra is nyitott, de addig amíg a két nagyhatalom nem egyezik meg konkrétumokban nem kíván konkrét vállalásokat tenni, hisz ez lépéshátrányt okozhatna számára.
A konferencia egyik fő célja az lett volna, hogy megújítsa a politikai elkötelezettséget a fenntartható fejlődés mellett.Mint láttuk a megújításhoz fűzött remények nem váltak be. Kulcskérdés a közlekedés pl.
Lehet?ség szerint döntésnek kellene születnie már a nemzetközi légi közlekedés, a tengeri hajózás bevonásáról a kibocsátási csökkentési folyamatba.
Kulcstémák és magyar vonatkozások
Érdemes a kulcstémákra nekünk magyaroknak is figyelni, hisz némely fenntarthatósági terület lehetőséget rejt magában. Rióban az egyik fő téma a zöld gazdaság keretein belül a fenntartható fejlődés és a szegénység felszámolása volt.
Konferenciáinkon (CSR Hungary, Élhető (fenntartható) városok) folyamatosan felhívtuk a figyelmet arra, hogy a zöld gazdaságnak munkahely teremtő funkciója is van: akár a szakképzetlen, akár a zöld technológiához, innovációs megoldásokhoz értő képzett réteg számára is.
Víz, városok, energia. Ezek a globális kulcstémák nálunk is fontos szerepet játszanak.
A mi olajunk, értékünk a víz. Víz nagyhatalom vagyunk. – szoktuk mondani. Kihasználjuk a fenntartható vízgazdálkodás előnyeit? Mi felismertük-e a víz stratégiai jelentőségét akár itt Európában?
Magyarország nevében Áder János köztársasági elnök a víz kérdését helyezte a középpontba a konferencián. Bánki Erik EP képviselő azt nyilatkozta, hogy bár az Európai Unió hamar felismerte a víz stratégiai jelentőségét, és élen jár a fenntartható vízgazdálkodáshoz vezető úton, mégis kevés ahhoz, hogy önmaga oldja meg a vízellátás globális problémáit. A képviselő szerint ezért mielőbbi hatékony nemzetközi vízügyi együttműködésre van szükség.
Városok, energia
Nemrégiben szerveztük meg harmadik alkalommal az Élhető városok Konferenciát és vizsgáltuk meg a KSH adatok alapján azt, hogy vajon a magyar városok tisztában vannak-e zöld vagyonukkal, van-e energiastratégiájuk és a sort még tovább folytathatnánk…
Természetszerűleg a zöld vagyon “lajstromozásának” pozitív gazdasági és szociális hozadéka lenne. Lenne, mert a tipp jó! Jórészt nincsenek tisztában saját értékeikkel, melyekre építkezni lehetne.
Mire nem jó egy nemzetközi fenntarthatósági konferencia?
Forrás: MTI
Takács Júlia
l
