ESG bűvöletben élünk. Most már a globális kihívásokra az EU is megpróbál válaszolni taxonomiával, szabályozásokkal, rendelekzésekkel. A Magyarországon működő cégeket viszont a magyar, nemzeti ESG kereteket kell, hogy leginkább figyelembe vegyék a mindennapi üzleti gyakorlatukban. Magyarország Európában elsőként hozza meg az ESG törvényt. Az MCC júniusi ESG konferenciáján a jelenlegi irányvonalakról kaptunk egy összefoglalót.
Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója beszédében hangsúlyozta: fontos, hogy prioritásként kezeljük a fenntarthatóság kérdéskörét – mi, magyarok ebben is úttörő szerepet vállaltunk, és igyekszünk példát mutatni, kreatív ötletekkel előállni az akár Európát vagy a világot érintő kihívások és stratégiai ügyek kezelésére. Hozzátette: így nem véletlen, hogy a Magyar Országgyűlés tavaly decemberben, Európában elsőként fogadta el a nemzeti ESG kerettörvényt, amelynek előkészítésében az SZTFH oroszlánrészt vállalt.
Az ESG fontos témává nőtte ki magát az elmúlt években Keleten és Nyugaton egyaránt, és jelentős integráló erővel is bír. Ez azt jelenti, hogy a jövőben egységgé olvaszthatja azokat a témákat, amelyek ma a környezetvédelem, a körforgásos gazdaság, az energiahatékonyság, a CSR, a foglalkoztatáspolitika, a munkavédelem, a tűzbiztonság vagy az etikus vállalatirányítás tárgyát képezik. Ez a felsorolás pedig korántsem teljes – emelte ki Szalai Zoltán.
Az MCC főigazgatója felhívta a figyelmet az ESG, valamint az MCC iskolái, műhelyei és intézetei közötti sokszínűségre, ez utóbbiak ugyanis a gazdaság, a társadalom, a jog, a vállalatirányítás és a környezetvédelem számos területével foglalkoznak. Éppen olyan változatos és sokrétű az MCC tevékenysége, mint amilyen sokszínű maga az ESG.”
ESG: (SZÉP) ÚJ VILÁG?
“Az SZTFH-t a lehetséges veszélyekre és válságokra adott állami beavatkozás igénye hívta életre 2021-ben. Létrehozásával a jogalkotó célja az volt, hogy stabil, kiszámítható működési és szabályozási környezetet teremtsen olyan, nemzetgazdasági szempontból kiemelt ágazatok számára (szerencsejáték-szervezés, dohánykereskedelem, bányászat, földtani tevékenységek, kiberbiztonság, ESG).” – mondta Nagy László, az SZTFH nemrég kinevezett elnöke.
A fenntarthatósági attitűd meghatározóvá válásának egyik legjelentősebb mérföldköve az úgynevezett ESG-szemlélet és a hozzá kapcsolódó keretrendszer. Az ESG, vagyis az Environmental, Social és Governance mozaikszó egy gazdasági ernyőfogalom, melynek célja, hogy az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége fenntarthatósági szempontok alapján is komparatív módon és objektíven vizsgálható legyen. Fontos kérdés azonban, milyen eszközökkel érdemes beavatkozni a gazdaság működésébe. Ahhoz, hogy e tekintetben tisztább képet lássunk, fel kell mérni a különféle igényeket – részletezte Nagy László.
A Magyarországon működő, jellemzően magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások éves szinten több mint 3000 milliárd forintos nettó árbevételt realizálnak, miközben mintegy 50 ezer főnek kínálnak munkahelyet, így közvetetten közel 100-150 ezer ember megélhetését biztosítják – emlékeztetett az SZTFH elnöke.
Annak érdekében, hogy a magyar vállalatok versenyképességét ne érje hátrány a nyugat-európai és amerikai vállalatokkal szemben, elengedhetetlen az alábbi feltételek megteremtése: a vállalatok szakszerű felkészítése a tanácsadói piac megszervezésén keresztül, az ESG adatszolgáltatási folyamat egyszerűvé és költséghatékonnyá tétele, illetve a szankcionálás lehetőségének megteremtése a szabályok betartatása érdekében, valamint egy önálló nemzeti minősítő létrehozása – vázolta fel elkövetkezendő időszak feladatait.
Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke felhívta a figyelmet:
” Az ESG mozaikszóban az „E” mint környezeti pillér „elnyomja” a másik kettőt, többet kellene foglalkozni a társadalmi („S”) és a vállalatirányítási („G”) területekkel – egészítette ki. A társadalmi felelősségvállalást tekintve az elmúlt években a bankszektor már bizonyított, gondoljunk a családtámogatási programokra, azon belül is a babaváró hitelre .”– emelte ki.
“Az ESG népszerűségének oka a társadalmi igény; egy 2023-as globális felmérés szerint a fogyasztók 64%-a nagyon vagy rendkívül fontosnak tartotta a környezeti fenntarthatóságot; az európai fogyasztók esetében ez 61% volt. Magyarországon az MNB (2019 és 2021 közötti, hazai kutatások eredményeit összegző) felmérése szerint a megkérdezettek 95%-a fontosnak tartja a környezetvédelmet.” – hangsúlyozta Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke.
A technológiai fejlődés önmagában nem elegendő, a társadalom bevonása nélkül nincs környezeti problémamegoldás – emelte ki Gelencsér András. A Pannon Egyetem rektora hozzátette: az ESG globális jelentősége számít, ha csak lokálisan valósul meg, nem lesz eredményes.
Folytatás következik…
