2028-tól az európai vállalatoknak bizonyítaniuk kell, hogy intézkedéseket tesznek a környezet és az emberi jogok védelme (Korábban CSR, ma ESG-ének is nevezett) érdekében a teljes ellátási láncban. Az ellátási lánc auditálásáról szóló új jogszabály, a vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelv (CSDDD) az európai kormányok többségétől kapott támogatást . Várhatóan az Európai Parlament teljes ülése megszavazza, miután a testület Jogi Bizottsága jóváhagyja a felülvizsgált változatot.
Az irányelv az EU Green Deal részét képezi, és más új szabályokkal, például az EU vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelvével (CSRD), amely előírja a fenntarthatósági jelentéstételt.
Mit kell tudni a CSDD-ről?
Az irányelv előírja a nagyvállalatoknak, hogy auditálják ellátási láncaikat, hogy azonosítsák az olyan problémákat, mint a kényszermunka és a környezeti károk.
A kellő gondosság létfontosságú lesz, mivel a vállalatoknak bizonyítaniuk kell, hogy betartják az emberi jogokat és a környezetvédelmet az ellátási láncaikban. Ez magában foglalja mind a saját, mind a beszállítói tevékenységet. Azt is be kell mutatniuk, hogy milyen korrekciós intézkedéseket tesznek a felmerülő problémák megoldására.
Az új jogszabály értelmében a vállalatoknak megelőző cselekvési terveket kell kidolgozniuk, és rá kell venniük közvetlen üzleti partnereiket, hogy szerződésben vállalják ezek betartását. Amint ezek a megállapodások létrejöttek, az európai vállalkozásoknak is ellenőrizniük kell, hogy beszállítóik megfelelnek-e a meghatározott követelményeknek.
Mely cégeket érinti?
A Reuters szerint az irányelv többségi jóváhagyására azt követően került sor, hogy heves viták folytak arról, hogy a jogszabály jelentős “bürokratikus terhet” jelentene a vállalkozások számára, és nemzetközi versenyhátrányba hozná az európai vállalatokat.
Egy másik akadály a nagyvállalat meghatározása volt.
Eredetileg az Európai Bizottság úgy határozta meg a nagyvállalatok küszöbértékét, hogy a nettó világszinten 150 millió eurós forgalmat és 500 alkalmazottat foglalkoztatnak. De ezt felülvizsgálták, és több mint 450 millió eurót (416 millió dollárt) és 1000 alkalmazottat foglalkoztatnak. . A törvényt több mint egy éven keresztül vezetik be, kezdve az 1,5 milliárd eurós (1,4 milliárd dolláros) forgalmú és több mint 5000 alkalmazottat foglalkoztató cégektől – írja a Reuters.
Idővel a törvény azokra az EU-n kívüli vállalkozásokra is vonatkozni fog, amelyek jelentős forgalmat bonyolítanak le a blokkban.
Nemzetközi alkalmazkodás
Míg az emberi jogi és környezetvédelmi csoportok üdvözölték a kezdeményezést. Néhányan rámutattak, hogy a törvény legújabb tervezete az európai vállalatok több mint kétharmadát kivonja a hatálya alól. Attól tartanak, hogy ez az erózió kevésbé befolyásolhatja ezt az alapvető jogszabályt.
A CSDDD azonban nemcsak lezárja az EU Green Deal-jogszabályát, hanem az emberi jogokkal kapcsolatos kellő gondosság nemzetközi normáihoz is igazítja jogszabályait. Ide tartozik az Egyesült Nemzetek Üzleti és Emberi Jogi Irányelvei, az OECD Multinacionális Vállalkozásokra vonatkozó Iránymutatásai és az OECD Átvilágítási útmutatója a felelős üzleti magatartáshoz
Szakértők szerint a CSDDD hatálya alá tartozó vállalatok számára a megfelelőségi és végrehajtási stratégiák meghatározása létfontosságú. A törvényjavaslat szerint minden EU-tagállam felügyeleti hatóságot jelöl ki a társaságok megfelelőségének ellenőrzésére. A tagállamok a felügyeleti hatóságok európai hálózatán keresztül is együttműködnek. Ezek a szervek vizsgálatokat indíthatnak, és nem megfelelő szankciókat szabhatnak ki – beleértve a társaság nettó világméretű forgalmának 5%-áig terjedő bírságot is.
Gyakorlatilag a vállalatoknak egyértelműen fel kell vázolniuk átvilágítási politikájukat, és kockázatértékelést kell végezniük annak érdekében, hogy az ellátási láncukban a legjelentősebb emberi jogi és környezeti kockázatokat rangsorolják.
Ezeket a kockázatokat ezután különféle eszközökkel kell kezelni, ideértve a magatartási kódexek beszállítói szerződésekbe történő integrálását, valamint panasztételi mechanizmus létrehozását. Olyan esetekben is jogorvoslatot kell nyújtaniuk, amikor hozzájárultak a hatáshoz.
Az elmúlt hetekben heves VITA tárgyát képező cégek kötelezettségeinek mértéke a végleges publikált szövegben derül majd ki.
A szakértők megjegyzik, hogy a CSDDD nem követeli meg kifejezetten az ellátási lánc nyomon követését, de a vállalatoknak fel kell készülniük beszállítói gyakorlataik átfogó megértésére. Ezenkívül ki kell alakítaniuk az ellátási lánc láthatóságának és beszerzésének útjait, ki kell alakítaniuk a kellő gondosságra vonatkozó politikákat (ha még nincs érvényben). Valamint ki kell képezniük a beszerzési és termékcsoportokat, többek között.
MÉRHETŐ FELELŐSSÉG- AZ ESG ÚTJÁN (2024. május 09-től)
Hol van a mérés helye az átláthatóság érdekében a vállalati fenntarthatóság és felelősség rendszerében a cégeknél/szervezeteknél? Különösen akkor, amikor az EU a gyors, zöld átállás érdekében gyorsítani szeretné a cégek fenntarthatósági teljesítményét, s ezért sokasodó szabályozások és rendelkezések követelményeinek kell eleget tenni.
Úgy, hogy számtalan cégnél még nem rendelkeznek alapinformációkkal az ESG méréssel kapcsolatban. Sőt jelenleg még további részletekre is várni kell a szabályozások kapcsán. CSRD/CSRDD/ ESG törvény etc…
Hogyan készüljünk a várható fenntarthatósági feladatokra? Amelyek egyébként nem csak a mérésre (adatgyűjtésre, rendszerezésre, elemzésre) korlátozódnak.
Erre ad választ a MÉRHETŐ FELELŐSSÉG- Úton az ESG felé kurzuscsomagunk.
KATTINTS IDE A TOVÁBBI INFOKHOZ!
){kind=link}