CSR Szerda Klubest: Plastic IQ – a szakma részéről

314

CSR Szerda Klubestünk volt újra 2024 február 21-én a Hotel Vision Budapestben. Műanyag-újrahasznosítás-körforgásos üzleti modell a gyakorlatban. Meghívott előadónk Kocsánné Olasz Andrea, a Magyar Műanyagipari Szövetség elnökségi tagja elgondolkodtató adatokra és jelenségekre, folyamatokra hívta fel a figyelmünket.

” Az MMSZ 2011 óta önálló érdekképviseleti szervezete a hazai műanyagipari vállalkozásoknak, s számos tevékenysége mellett munkacsoportjai az aktuális, műanyagipart érintő kérdésekben szakmai támogatást nyújtanak a tagság és a kormányzat felé.

Fontos szerepet tölt be a szövetség az oktatás és szemléletformálás terén és ennek apropóján került sor a CSR Klub Szerda előadására is.

A műanyag az élet minden területén megtalálható, számos esetben a jelenlegi életünk elképzelhetetlen lenne nélküle. Az utóbbi években azonban olyan egyedülálló támadásoknak van kitéve, melyet eddig nem kapott egyetlen anyag sem.

A szövetség igyekszik higgadtan, tudományos alapokon, de mindenki számára érthető módon megcáfolni az alaptalan támadásokat; médiafelületein (POLIMEREK újság, honlap, facebook, stb.) igyekszik a szövetség folyamatosan bemutatni az érem másik oldalát a tévhitek eloszlatásával, a fogalmak tisztázásával.

A műanyagipar helyzete az eltelt években – hasonlóan más iparágakhoz – megsínylette a világgazdasági folyamatokat. A 2020-as évben jelentős visszaess történt a hazai műanyag gyártásban – beleértve az újrahasznosított műanyagokat is – annak ellenére, hogy a járvány miatt bizonyos műanyagból készült termékekre, eszközökre folyamatosan magas igény mutatkozott.

A 2021-es évben jelentkező eredmények egy helyreállt gazdaságot tükröztek, azonban az energiaválság nem kímélte az iparágat: hiszen mind az első osztályú alapanyaggyártás és az újrahasznosítás eredményeként létrejövő másodnyersanyagok gyártása, valamint az ezen anyagokból készülő műanyagipari termékek előállítása is energiaigényes.

Magyarországon a 2023-as év adatai alapján a műanyagiparban több, mint 60000 fő dolgozott több mint 700 cég alkalmazásában, több mint 2200 milliárd forint árbevételt generálva úgy, hogy 2021 óta folyamatosan esik vissza ez az érték.

Az iparágat ugyanúgy sújtja az egyre nagyobb problémát okozó szakember hiány, mely hiány leküzdése érdekében a szövetség is sokat tesz a lehetőségeihez mérten.

A fentieken túl az ipar további kihívásokkal is szembe néz: mondhatni igen rövid idő alatt át kell állnia a körforgásos gazdasági modellre. Az EU számos szabályozást vezetett már be a műanyagipar és a hozzá kapcsolódó hasznosítói ipar egészére és továbbiak kerülnek bevezetésre az elkövetkező 5 – 10 évben a jelenlegi tervek szerint. A műanyagipar legnagyobb szeletével – a csomagolóanyag gyártásával kezdte az unió a szabályozást, ez a 2022 évi 54 millió tonna össze európai műanyagfeldolgozás 39%-át tette ki, míg világviszonylatban 44%-ot.

A kihívások talán legnagyobbika a műanyag újrahasznosítás és az ebből nyert műanyag másodnyersanyagok felhasználása az előírásokkal összhangban, mely újrahasznosítás itt a széles körben, évtizedek alatt sokat fejlődött mechanikai újrahasznosítást jelenti.

Az MMSZ elősegítve ezt az átállást ernyőszerveztként felállította a körforgásos gazdaság munkacsoportját és párhuzamosan két nagyobb kérdést kezdünk el megvizsgálni:

  • milyen elvárásokat támaszt a műanyagipar a regranulátumokkal szemben?
  • milyen műanyaghulladék áll rendelkezésre és abból mit lehet előállítani?

Ez év tavaszára meglesz a végső konklúzió, de már most látszik, hogy a két kérdésre adott válaszok nem fedik egymást, bizonyos csomagolások esetében a másodnyersanyagtartalom kötelező mértéke nem kivitelezhető, mivel nincs az adott követelményeknek (fiziko-mechanikai tulajdonságok, termékre szabványok, stb.) megfelelő másodnyersanyag (regranulátum, compound, darálék, stb.).

Az alternatívát jelentő kémiai újrahasznosítás nagyon kismértékű világviszonylatban is (kevesebb, mint 0,2% az összes műanyag termeléshez viszonyított kémiai újrahasznosítás során előállított másodnyersanyag), a kutatások ehhez kapcsolódóan jelenleg is zajlanak és azok a nagy cégek, akik ezekben a kutatásokban részt vesznek, tíz éves távlatokban gondolkodnak.

Az újrahasznosítás, az anyagában történő hasznosítás, újrafeldolgozás nem egy-két éves iparági terület, jóval a körforgásos gazdaság igénye előtt már működő, piaci viszonylatok között végzett tevékenység. Európa számos országában már 50 – 70 éves múltra tekint legalább vissza, más típusú hulladékáramoknál ettől még régebbre is. Magyarországon a 90-es évek második felétől beszélhetünk műanyag hulladék újrahasznosításról, a 2000-es évek elejétől pedig a mai formában is ismert műanyaghulladék feldolgozásról.

Az eltelt 25-30 évben számtalanszor átalakult a piac, a piaci szereplők finanszírozási módja, a tulajdonosi szemlélet és a hulladék, mint érték kezelése. A legutóbbi változás 2023 július 1-jével került bevezetésre, amikor a magyar állam koncesszióba adta a hazai hulladékgazdálkodást. A feladat nem kicsi, az határidők szorosak és nem csak a koncesszort, a begyűjtőket/előkezelőket, hanem a hasznosítókat is további kihívások elé állítják. Az előttünk álló feladat nem kicsi, de hiszem, hogy a közös munka, a tenni akarás, a szemlelétformálás révén a rengeteg tudás, mellyel mi magyarok rendelkezünk, végezetül eredményre vezet. Mind a szövetség, mind jómagam készen állunk erre a közös munkára, hogy hazánkat egy élhetőbb, fenntartható hellyé tegyük.”

ESG felülnézetben
ESG felülnézetben