Új szereplők, új értékek…

538

Új normália (New Normal) alakul ki fokozatosan gazdaságpolitikában, szabályozási gyakorlatban; mások lettek az erőviszonyok a pénzügyi szektor és a politika között. A gyorsabban reagáló, a sikeresebben innováló gazdasági szereplők nyerhetnek a jövőben. Kérdés, hogy hogyan reagál erre a társadalom, mennyire születnek válaszként innovatív társadalmi megoldások? És az új piaci szereplők milyen társadalmi értékeket fognak követni? Az idei CSR Hungary szakmai konferencia a felelős gazdasági növekedés témáját járta körbe.

Takács Júlia (CSR Hungary, EMVFE), Kocsy Béla (Polimer Sz, Kft.), Boross Dávid (Felelős Családi Vállalatokért Mo-on), Bod Péter Ákos (korábbi gazdasági miniszter)
Takács Júlia (CSR Hungary, EMVFE), Kocsy Béla (Polimer Sz, Kft.), Boross Dávid (Felelős Családi Vállalatokért Mo-on), Bod Péter Ákos (korábbi gazdasági miniszter)

Takács Júlia a CSR Hungary ügyvezető igazgatója, az EMVFE/Első Magyar CSR Egyesület elnöke az Eurobarométer (2012) közvélemény kutatás magyarországi eredményeire hívta fel a figyelmet. Kiknek kellene a legjobban befolyásolnia egy cég csr/fenntarthatósági politikáját? Az EU 27 tagországának átlagértéke szerint a vállalatvezetők ( 49%) felelőssége, míg Magyarországon úgy vélekednek, hogy a befektetők (41%) dolga elsősorban. A vállalkozások pozitív hatását a társadalomra főként a munkahelyteremtésben látják. Ez igaz az EU27-re és Magyarországra is. Az Európai Unió országaiban a cégek megítélése 52%-ban pozitív, Magyarországon inkább negatív(50%). Figyelmeztető jel az üzleti szektor iránti bizalom alacsony, megcsappant szintje. A Bizalmi indexünk igen alacsony napjainkban általában is: a bizalom ?túllövés napja? 7.hó 05-e, míg az ökológiaié 8. hó 20-a volt.

2 fő csr trendet emelt ki a az ügyvezető. Egyrészt a rendszerben való gondolkodást (a csr teljes integrációja az üzleti stratégiába, együttműködő megoldások a különböző iparágak között a fenntarthatóságért, elszámoltathatóság/ a beszállítói láncra vonatkoztatva is, egyértelmű elvárások és mechanizmusok, ellenőrzés, felügyelet), másrészt a lokalitás (nemzeti) növekvő szerepét (befogadottság a helyi társadalom részéről, növekvő igény a haszon megosztásában is, átlátható bevételi források).

Bod Péter Ákos korábbi gazdasági miniszter, közgazdász szerint új szereplők, új értékek, új konfliktusok jelennek meg a világgazdaságban. Az átrendeződés eredménye, hogy a fejlett térségek világgazdasági súlya csökken, de reagáló-képességükhöz támaszkodhatnak intézményi, humán tőke-örökségükre. A válságban jól szereplő (kevesebbet vesztő) gazdasági szereplők és térségek NEM akarják a globális kapitalizmus végét; sokkal inkább használni akarják – de a saját normáik szerint. Kérdés, hogy a fejlődő világ nagyvállalatai, fél-állami és fél-magán cégek: vajon miként viselkednek az üzleti életben? Az új és nagyhatalmú bankszereplők a pénzügyi világban, milyen társadalmi értékekkel fognak működni? Maga a G20 is heterogén csoport is (nyugati típusú demokráciák mellett irányított gazdaságok, nem-demokratikus rendszerek) ? a társadalmi felelősség és a környezeti érzékenység közös normái nélkül működik.

Szűts Ildikó, az Országos HR Egyesület elnöke is a más világ-más munkavállaló aspektusára hívta fel a figyelmet. A lojalitás helyébe az emberközpontúság (AON Hewitt) és a hitelesség fontossága lépett. A bizalom újjáépítése mellett a ma munkavállalója már önállóbb és jobban ismeri a jogait. Meghatározóbbak a generációs különségek.

Rolek Ferenc, a Budapest Bank Nyrt. vezérigazgató helyettese a gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan vállalati kultúra mellett tette le a voksát. A sokszínű, befogadó munkahely egyenlő esélyeket teremt mindenki ( Csökkent munkaképességűek és Roma Program) számára. A tipikus foglalkoztatási formák mellett a távmunka és a részmunka is nagy teret kap a Budapest Banknál. Az etikai normák végrehajtását pedig az ombuds rendszer erősíti. Kiemelt téma a női esélyegyenlőség előmozdítása: karrierfejlesztés, Női Vezetőképző Program, Dobbantó – pénzügyekről nőknek.