Kevesebb nő van vezető beosztásban, kevesebb a női képviselő, és kilencszer valószínűbb, hogy nemi erőszak áldozatai legyenek. Nézzük az érdekes adatokat az Eurostattól, amelyek a jelenlegi helyzetét mutatják az európai nőknek!
Mi jellemzi legtöbbször az európai nőt?
Egyedülálló anya
Az eurostat adatai szerint 2016-ban az Európai Unióban élő 25 és 49 év közötti nők 7,7 százaléka egyedülálló szülő, míg a férfiaknak csupán 1,1 százaléka. Magyarországon az EU-átlag alatti mindkét arány, a nők 6,6 százaléka, a férfiaknak pedig csupán a 0,7 százaléka él egyedül gyermekkel.
Gyermekgondozás és házimunka
Ugyanebben a korosztályban 2016-ban az EU-ban a – 18 év alatti gyermekkel rendelkező – nők 92 százaléka látta el a gyermekét napi szinten, míg a férfiaknál ez az arány 68 százalék volt az eurostat adatai alapján. Magyarországon jobb a helyzet az EU-átlagnál. A nők 89 százaléka áll szemben a férfiak 70 százalékával.
A házimunka és a főzés területén sem nagyobb az egyenlőség : 2016-ban a nők 79%-a napi szinten főzött és/vagy végzett házimunkát az EU-ban, a férfiaknál ez az arány 34% volt. Ebből a szempontból mind a nők, mind a férfiak lefelé lógnak ki az EU-átlagból. A magyar nők csupán 56 százaléka főz mind nap és végez házimunkát, a férfiaknak pedig csak a 14 százaléka.
A legrosszabb a helyzet a mediterrán országokban, a görögöknél 85-16 százalék az arány, Olaszországban pedig 81-20 a nők ?javára?.
A legkisebb különbség Svédországban van. A nők 74 százaléka mellett a férfiak 56 százaléka végez napi szinten házimunkát és főz.
Nők vezető pozícióban
A munka világában az EU-ban a vezetőknek csupán az egyharmada nő. Egyik tagállamban sem éri el ez az arány az ötven százalékot. A legtöbb női vezető Lettországban (47%), Lengyelországban és Szlovéniában (mindkét országban 41%) van. Litvániában, Magyarországon és Svédországban ugyanaz az arány: 39 százalék. A legkisebb arányban Luxemburgban vannak a nők vezető beosztásban: minössze 18 százalék.
Nők a politikában
A nők kisebbségnek számítanak a politikai területén. Az Európai Parlamentben a képviselők 35 százaléka nő, a nemzeti törvényhozásokban csupán a 29 százalékuk a 2017 végén összegyűjtött adatok alapján.
Az 58 állam- és kormányfőből csak 10 nő az Európai Unióban és Norvégiában. Az Európai Bizottságban pedig csupán 8 biztos nő a 27-ből.
A magyar parlament 199 képviselőjéből összesen 19 (9,54 százalék) nő.
Fizetésbeli különbségek
A 2015-ös adatok szerint az EU-ban a nők átlagosan 16,3 százalékkal keresnek kevesebbet mint a férfiak ( a bruttó órabéreket összehasonlítva).
A legnagyobb különbség a nemek közt a bérezésben Észtországban (26%), Csehországban (22,5%), Németországban (22,0%) volt. Magyarországon az EU-átlag alatti, 14 százalékos volt a különbség.
Jelentősebb a nemek közti ‘szakadék’ a vezető beosztásban dolgozók órabéreit nézve. A női vezetők 23 százalékkal kapnak kevesebb fizetést, mint férfi társaik. A legkisebb differencia pedig az irodai alkalmazottak (hivatalnokok, titkárnők) és a szolgáltatási és értékesítési munkát vállalók között van, ez 8 százalék.
Fogamzásgátlás és családtervezés
Egyenlőtlenül oszlik meg a fogamzásgátlás gyakorisága Európában, de az ENSZ számításai szerint 70 százalék körül lehet. Az ‘élen’ a csehek állnak (76,5%) a franciákkal (68,7%)
Eközben még mindig vannak, akik számára nehézségekbe ütközik a fogamzásgátlás. Európaszerte a nők 9 százalékának nincsenek kielégítve a családtervezési szükségletei a világszervezet szerint.
Nemi erőszak
Százezer nőből körülbelül 18 volt nemi erőszak áldozata 2015-ben. Az olyan esetek száma, ahol férfi volt az áldozat átlagosan 1,8. Az adatok csak a feljegyzett ügyekről szólnak, nem szerepel köztük a számos olyan eset, amely nem jut el a bíróságig.
Tamponadó
A legigazságosabb terület a női higiéniás termékek szempontjából a Kanári-szigetek, ahol épp a napokban teljesen megszüntették az ezekre vonatkozó áfát, míg Spanyolországban az árukat csökkentik.
Magyarországon van a legnagyobb áfakulcs ezeken a termékeken (27 százalék), Görögországban 24 százalék, míg Ausztriában 20 százalék. Franciaországban lecsökkentették 5,5 százalékra, arra az arányra, amely más alapvető szükségletet kielégítő termékekre is vonatkozik.
