A COP27 klímacsúcs nemzetközi konferencia az éghajlatváltozás szinonimája – de mi is pontosan a COP27, és megoldás-e megoldani a világ legsürgetőbb környezeti problémáit? Mi lesz az egyiptomi klímacsúcson?
Mi a COP27?
Az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciája (a klímakonferencia hivatalos neve) 1995 óta minden évben megrendezésre kerül. Ezek a kéthetes csúcstalálkozók fontos teret biztosítanak a világ vezetőinek, politikusainak, szakértőinek és sok más ember számára, hogy megvitassák az éghajlatválság globális szintű problémáit..
Az éves konferenciákon azok vannak jelen, akik 30 évvel ezelőtt írták alá az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményét (UNFCCC) – egy nemzetközi környezetvédelmi egyezményt, amely az éghajlatváltozással foglalkozik.
Minden ENSZ-tagállam aláírta az UNFCCC-t, valamint Palesztina, a Cook-szigetek és Niue. A Szentszék is megfigyelője a szerződésnek. Gyakorlatilag a világ minden nemzete, országa vagy állama részt vesz, így összesen 197 aláíró fél.
Minden évben minden fél képviselői összegyűlnek, hogy megvitassák az éghajlatváltozással kapcsolatos problémákat a COP-on. A tavalyi glasgow-i COP26 után a 27. COP-nak Egyiptom ad otthont.
Mire számíthatunk a COP27-en?
„Az előttünk álló munka óriási. Bármilyen óriási az éghajlati hatás, amit kifejezetten tapasztaltunk” – mondta Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára a közelmúltban, a COP előtti ülésen.
„Pakisztán egyharmada víz alá került. Európa legmelegebb nyara volt… Az Egyesült Államokban az Ian hurrikán brutális nyomot hagyott arra vonatkozólag, hogy egyetlen ország és gazdaság sem mentes a klímaváltozástól.
Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) legújabb jelentése is mutatja, az óra ketyeg és egyre jobban haladunk a globális felmelegedés 1,5 fokos küszöbe felé.
„A COP27 kritikus fontosságú – de még hosszú utat kell megtenni” – teszi hozzá Guterres.
A COP27 két héten át, november 6. és november 18. között zajlik. A kéthetes tárgyalások november 7-én és 8-án a világ vezetőinek csúcstalálkozójával veszik kezdetüket. Ezt követően a kormányzati tisztviselők az éghajlattal kapcsolatos legsúlyosabb kérdések némelyikével foglalkoznak, beleértve a pénzügyeket, a szén-dioxid-mentesítést, az alkalmazkodást és a mezőgazdaságot.
A második héten olyan nagy témák kerülnek a figyelem középpontjába, mint a nemek, a víz és a biológiai sokféleség.
A naptár áttekintését az ENSZ augusztusban tette közzé itt , a tematikus napokról további információk a COP27 elnökség elérhető.
Bár nincsenek tervek az utolsó napra, a COP-ok hírhedtek az időbeli “túlfutásról”. A glasgow-i COP26 csak november 13-án, szombaton hozta meg a végleges döntést.
Hol tart a COP27?
Egyiptom idén a COP-nak ad otthont a vörös-tengeri üdülővárosban, Sharm El-Sheikhben.
Ez az első COP Afrikában, mióta 2016-ban Marokkóban tartották a COP22-t. Az afrikai országok szembesülnek az éghajlatváltozás legrosszabb hatásával.
Az eseménynek két fő helyszíne van: a Kék Zóna és a Zöld Zóna. Előbbiben zajlanak a hivatalos tárgyalások, ahol a küldöttek és megfigyelők beszélgetések, kiállítások és kulturális tevékenységek révén találkoznak.
Ez az ENSZ által kezelt terület a Sharm El-Sheikh Nemzetközi Kongresszusi Központban (SHICC) található, a városközponttól délre.
Az út túloldalán található a Zöld Zóna, amely az egyiptomi kormány üzemeltetője, és nyitva áll a nyilvánosság számára.
Az oldal azt állítja, hogy ez egy „befogadó” platform lesz, ahol „üzleti közösségek, fiatalok, civil és bennszülött társadalmak, akadémiai körök, művészek és divatközösségek a világ minden tájáról kifejezhetik magukat, és hangjukat hallatják”.
Az idén különösen vitatott kérdés, hogy kinek a hangja lesz hallható. És kié nem.
A COP vendéglátói feladatai öt ENSZ regionális csoport körül forognak. Az afrikai csoport országai egymás között döntöttek el, ki lép tovább. A marokkói Marrakech kétszer adott otthont, valamint Kenya és Dél-Afrika; mindegyik a kontinens hat leggazdagabb nemzet közé tartozik a GDP alapján.
Az UNFCCC titkársága tényfeltáró küldetést vállalt annak ellenőrzésére, hogy Egyiptom rendelkezik-e erőforrásokkal egy ilyen hatalmas esemény lebonyolításához. Egyiptom elnöksége ellenmondásos az emberi jogok terén elért gyenge eredmények miatt.
A 2013-as hatalomátvétel óta Abdel Fattah el-Sisi elnök kormánya felügyelte az ellenvélemények elleni széles körű fellépést. Az Arab Hálózat az Emberi Jogi Információkért becslése szerint jelenleg legalább 65 000 politikai fogoly van rács mögött.
A Human Rights Watch kijelenti , hogy több ezer ember, köztük a gyermekek ellen indított eljárást tömeges perekben, „tisztességtelen eljárásokban, amelyek a legegyszerűbben nem hasonlítanak a megfelelő eljáráshoz”.
Az Amnesty International tavaly Egyiptomot a legrosszabb országnak minősítette a kivégzések száma alapján.
