A halálos hőhullámok az éghajlatváltozás következtében 2100-ban 21 óra alatt elpusztíthatják a szabadban lévő embereket Kínában, a legelterjedtebb mezőgazdasági területeken.
“Az éghajlatváltozással összefüggő hőterhelés 2030 és 2050 között évente 38 000 ember halálát okozhatja.”
Az Észak-Kínai-síkság, amely 400 millió embernek ad otthont, a legnagyobb veszélyt jelenti az emberi életre a földi tartózkodási helyek hőmérsékletének emelkedése miatt- írta a Nature Communications című folyóirat.
“Az éghajlatváltozás halálos hőhullámokat fog elindítani” – mondta Elfatih Eltahir vezető kutató a Thomson Reuters Alapítványnak.
Az intenzív hőhullámok veszélye az emberekre
Az Egészségügyi Világszervezet szerint az éghajlatváltozással összefüggő hőterhelés 2030 és 2050 között évente 38 000 ember halálát okozhatja világszerte.
Az emberek nem tudják túlélni a védelem nélküli, a több mint hat órát ,nyílt terepen, ahol a hő- és páratartalom együttesen hatnak az ember egészségi állapotára 35 Celsius-fokon, a tanulmány szerint.
Ennek az oka az, hogy a testük nem tud hővizet termelni, mert a verejték nem párolog ki, amikor nagyon nedves. A halálos 35 fokos küszöböt több ízben érik el Észak-Kínai-síkságon 2070 és 2100 között. Az éghajlat-modell szimulációkat vizsgálva.
“Az Észak-Kínai-sík … a legnagyobb veszélyt jelent az emberi életre a Föld bármely helyszínének növekvő hőmérséklete miatt” – nyilatkozták a kutatók.
Ráadásul a szegény emberek azok, akik nem férnek hozzá a légkondicionálókhoz, mint a gazdálkodók. S nem engedhetik meg maguknak a modern élet technológiai vívmányait sem.
Körülbelül 1,1 milliárd ember Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában veszélyben van a légkondicionálás és a hűtés hiánya miatt.
S közben meg kell őrizniük az élelmiszereket és a gyógyszereket, mivel a globális felmelegedés magasabb hőmérsékletet eredményez.
A hűtőszekrények és egyéb készülékek villamosenergia-igénye növelheti az ember által okozott éghajlatváltozást. Hacsak a villamosenergia-termelők a fosszilis energiahordozókról a tisztább energiákra nem térnek át
Mintegy 1,1 milliárd ember Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában – 470 millió vidéki térségben és 630 millió városi lakosságban – a világ 7,6 milliárd emberét veszélyezteti a forró hőhullám.. Így a hűtés egyre fontosabbá válik az éghajlatváltozással párhuzamosan.
A hőhullámtól leginkább veszélyeztetett országok
52 ország felmérésében a leginkább veszélyeztetettek voltak még Kínán kívül:
India, Mozambik, Szudán, Nigéria, Brazília, Pakisztán, Indonézia és Banglades.
Szuperhatékony módon kell hűteni! A vállalatok nagy piacokat találhatnának ezekben az országokban. Például alacsony költségű, nagy hatékonyságú légkondicionáló berendezések kifejlesztésével, amelyek a trópusi országokban a növekvő középosztályokhoz adhatnának el.
És az egyszerűbb megoldások is segítenének. Például a fehér fények festése a napfényt tükröző vagy az épületek áttervezése érdekében, hogy a hő el tudjon menekülni.
A trópusi országokban a távoli területeken sokan nem rendelkeznek elektromos árammal. A klinikák gyakran nem tudják tárolni a vakcinákat vagy gyógyszereket, amelyeket le kell hűteni. A városi temetőkben a villamosenergia-ellátások gyakran szakaszosak.
Sok gazdálkodó vagy halász ugyanakkor nem fér hozzá az ún. “hideg lánchoz” ahhoz, hogy megőrizze és szállítsa a termékeket a piacokra. A brit Birminghami Egyetem tanulmánya szerint a hűtőberendezések száma 2050-re világszerte négyszeresére nőhet, ami az energiafogyasztás felgyorsulását idézi elő.
