
A nők 25%-kal többet töltenek életük során legyengült egészséggel, de 2020-ban az egészségügyi kutatások és innovációk mindössze 1%-át fordították az onkológián túlmutató, nőkre jellemző betegségekre. A különbség különösen tartós négy betegség esetén: szívroham, endometriózis, autizmus és autoimmun állapotok. Miért, és mit tehetünk ellene? A Weforum és a McKinsey érdekes jelentése foglalta össze a témára vonatkozó gondolatokat.
Arra már többen felhívták a figyelmet, hogy azon a bizonyos „üvegplafonon” túl kevesebb nő tudja az elsőszámú pozíciókat betölteni. Továbbgondolva: a több pénzzel/vagyonnal járó pozíciók betöltéséről van szó. Azonban a nők szélesebb körét érinti, hogy lehet, hogy továbbélnek a férfiaknál, de lényegesebben szegényebb környezetben. A szegénység pedig legtöbbször az alacsonyabb életminőséggel, így alacsonyabb egészségminőséggel párosul.
Mit mond a A Világgazdasági Fórum és a McKinsey Egészségügyi Intézet jelentése?
A Világgazdasági Fórum és a McKinsey Egészségügyi Intézet jelentése szerint a nők 25%-kal többet töltenek életük során legyengült egészséggel.
A nők egészségi állapotában fennálló szakadék egy állandó adathiányt foglal magában, mivel a nőket bizonyos betegségekben aluldiagnosztizálják a férfiakhoz képest.
Nézzünk néhány érdekes adatot, amelyek jelenleg is trendet jelezhetnek!
2019-ben egy csaknem 7 millió ember bevonásával készült dániai tanulmány kimutatta, hogy a nőknél több száz egészségügyi állapotot diagnosztizáltak, amikor átlagosan négy évvel idősebbek voltak, mint a férfiak.
A cukorbetegséget négy és fél évvel később diagnosztizálták, míg a rákot átlagosan két és fél évvel idősebb nőknél diagnosztizálták.
A kutatók azt feltételezték, hogy a genetika és a környezet kombinációja játszhat szerepet, de részben a nemi elfogultság is felelős lehet a különbségért.
Søren Brunak, a Koppenhágai Egyetem vezető szerzője az NBC News-nak elmondta, hogy az eredmények meglepőek voltak: „A férfiak általában hajlamosak később orvoshoz fordulni… Tehát feltehetően a kezdetek közötti különbség még nagyobb.
Ugyanebben az évben Caroline Criado Perez brit újságíró kiadta Invisible Women: Exposing Data Bias In A World Designed For Men (Láthatatlan nők: Exposing Data Bias In A World Designed For Men című könyvét, amely fellebbentette a fátylat a nők egészségügyi adatainak hiányosságairól. Például a pangásos szívelégtelenség miatt 15 éven át tartó 31 orvosi vizsgálatban a férfiak 3:1 arányban voltak többen, mint a nők.
„Az orvostudomány évezredek óta azon a feltételezésen mûködött, hogy a férfitestek az emberiség egészét képviselhetik” – mondta Criado Perez az Egyesült Királyság Evening Standardjának. „Ennek eredményeként hatalmas történelmi adathiány van a női egészségüggyel kapcsolatban. Fel kell ébrednünk.”
2020-ban a COVID-19 világjárvány világszerte megzavarta az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, és ez aránytalanul nagy mértékben érintette a nőket.
A nők egészségügyi szakadéka évente 75 millió életévet jelent rossz egészségi állapot vagy korai halálozás miatt. A szakadék bezárása a világon ma élő 3,9 milliárd nőnek évi hét plusz egészséges napot jelentene, vagyis átlagosan 500 napot egy életen át.
Nem csak ez, hanem 2040-re 1 billió dollárral is fellendítheti a globális gazdaságot a kevesebb korai halálozás és egészségügyi állapot miatt, valamint a nők nagyobb kapacitását, hogy hozzájáruljanak a gazdasághoz és a társadalomhoz – állapítja meg a Closing the Women’s Health Gap: A 1 billió dolláros lehetőség. az élet és a gazdaság javítása érdekében.
McKinsey szerint 2020-ban az egészségügyi kutatások és innovációk mindössze 1%-át fordították az onkológián kívül a nőkre jellemző betegségekre.
A Jelentés szerint minden női egészségügybe fektetett 1 dollár után körülbelül 3 dollár a gazdasági növekedés. A nők egészségügyi szakadékának megszüntetése a nők egészségi állapotának diagnosztizálását jelenti.
3 aluldiagnosztizált betegség a női egészségügyben
1. Szívinfarktus
Az Egyesült Királyságban élő nők körülbelül egyharmadával kisebb valószínűséggel kapnak koszorúér angiográfiát ( amely lehetővé teszi, hogy az orvosok érszűkületet vagy elzáródást észleljenek). Főként szívbetegség által okozott STEMI-szívroham után.
A The Lancet Regional Health – Europe című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a nők nagyobb valószínűséggel haltak meg. Miután súlyos szívroham miatt kórházba kerültek, de ritkábban írtak fel nekik gyógyszert a jövőbeni szívroham megelőzésére. Például sztatinokat.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy a nők 50%-kal nagyobb valószínűséggel kaptak helytelen diagnózist szívrohamot követően, mint a férfiak.
Dr. Sonya Babu-Narayan, a BHF orvosi igazgatója és kardiológus tanácsadó a The Timesnak azt mondta: „A mélyen gyökerező egyenlőtlenségek azt jelentik, hogy a nőket aluldiagnosztizálják, és alul kezelik.”
2.Endometriózis
Az endometriózist „kihagyott betegségnek” nevezik, mivel még mindig nagyon keveset tudunk róla, és aluldiagnosztizálják. Magyarországon azonban egyre inkább a kezelt női betegségek közé tartozik.
Globálisan a reproduktív korú nők és lányok 10%-át érinti. De például az Egyesült Államokban 10 esetből csak kettőt diagnosztizálnak. A diagnózis pedig több mint hét évig tart . A fekete nők esetében pedig még tovább.
3.Autizmus
A kutatások szerint körülbelül háromszor annyi fiúnál diagnosztizálnak autizmust, mint lányoknál. A lányoknál gyakran később, vagy egyáltalán nem diagnosztizálják, ami felnőttkorukban mentális egészségügyi problémákhoz vezethet.
Az orvosi nemi elfogultság a nőknél az aluldiagnosztizáláshoz, mivel a lányok gyakran nem ugyanazokkal a viselkedésekkel és tünetekkel jelentkeznek, mint a fiúk. Megtanulják „elfedni” azokat, amelyek nem illeszkednek a társadalmi normákhoz.
Minden nőnek képesnek kell lennie arra, hogy minőségi ellátásban részesüljön, amikor és ahol szüksége van rá. Ezt csak akkor tudjuk elérni, ha megvizsgáljuk a nők egészségi állapotának szakadékát, majd azonosítjuk a legnagyobb eltéréseket a nők egészségi állapotának javítását célzó stratégiák és politikák kidolgozásához.












