Már évekkel ezelőtt a HR-t (a munkavállalók bevonását) a CSR lelkének neveztem, hisz egy fenntartható, hosszabb távon is sikeres üzlet alapjának Achilles- sarka, az emberekkel, és elsősorban a munkatársakkal való bánásmód. Ez adja a cég/intézmény savát-borsát.
A legutóbbi blogbejegyzésemben a GlobeScan és a BSR évi közös kutatásáról írtam.
akács Júlia CSR blogjának következő posztja: a CSR (vállalati felelősség) koronavírus idején. Globális gazdaság. Üzlet. Mindössze néhány hét és egy világméretű járvány mindent megváltoztatott és megváltoztat. Kivárás, lehetőségek, reagálás a változásra. .. Hogyan ölt testet mindez az üzletben?Oliver Balch írt arról, hogy az üzleti vállalkozások, a globális gazdaság miként reagált néhány hét alatt a koronavírusra.
Az első részben az élelmiszeripar a téma.
A játék folytatódik, csak a játékosok cserélődnek... Röviden a jelenlegi helyzet alapján a Brexit után ezt lehet mondani. Történészi végzettséggel és affinitással is rendelkezve rezignáltan lehet megjegyezni ? és a rézletes politikai elemzésekbe nem bocsájtkozva - , hogy a politika történetét ismerve, különösen a XX. századét- szinte semmit sem tanultak a politikusok. Még a néhány éve zajló nagy recesszió sem változtatott ezen.
többször írtunk arról, hogy az önkéntesség nem lesz megoldás a fenntarthatóság és a vállalati felelősség területén. A különböző érintettek (civil szektor, szakmai csoportok)már korábban is jelezték aggályukat ezzel kapcsolatban.
Takács Júlia, a CSR Hungary alapító-ügyvezető igazgatója nyilatkozott a decemberi BOOM gazdasági magazinnak:
A címben szereplő tényt ezidáig főként a fejlődő országokkal kapcsolatban használták. A múlt héten a CSR Hungary facebookján is felhívtuk a figyelmet egy kis cikkre.
A kis cikk így kezdődött: Európába visszatér a szegénység...A cikk nem említi, hogy ez valójában egy ismert CSR Üzleti Modell, a BOP modell (Piramis üzleti modell) gyakorlata, melyet főként fejlődő országokban használnak. Magyarországon is használható lenne?!










