Hátráltatják a munkavállalókat a fölösleges meetingek, és a belső kommunikációs akadályok

154
Sok a felesleges meeting..
Sok a felesleges meeting..

A felesleges értekezletek, a rosszul elmentett dokumentumok és a belső kommunikációs akadályok is sok problémát okoznak az irodai dolgozóknak – derül ki abból az országos reprezentatív produktivitás kutatásból, amelyet a feladatkezelési és kollaborációs megoldásokat szállító META-INF készített az NRC piackutató közreműködésével.

A megkérdezett 1000 irodai dolgozó csaknem kétharmada legalább heti 1-2 munkamegbeszélést feleslegesnek tart, de 12 százalékuk heti 3-4 találkozót is inkább e-maillel váltana ki.

A megkérdezettek kétharmadának heti szinten 0,5-2 órát, minden huszadik válaszadónak 2-3 órát vesz el a munkaidejéből, hogy olyan el nem mentett vagy rosszul rendszerezett dokumentumok, e-mailek, fontos információt tartalmazó anyagok után kutat, amelyekre sürgősen szüksége lenne.
Az online felmérésből az derül ki, hogy éppen azoknál az 500-nál több embert foglalkoztató cégeknél a legrosszabb a helyzet, ahol feltételezhető, hogy profi dokumentumkezelési rendszerek állnak a dolgozók rendelkezésére.

Kimarad a vállalati információs körforgásból?

A magyar fehérgallérosok csaknem ötöde úgy érzi, hogy kimarad a vállalati információs körforgásból, és nem értesül időben a fontos eseményekről. A részlegek közötti kommunikáció minőségével és gyorsaságával 18 százalékuk elégedetlen, 20 százalék pedig nem fér hozzá távolról a munkájához szükséges információhoz.

A válaszadók 19 százaléka egyetértett, 31 százaléka pedig nem cáfolta, hogy a cégben az alulról jövő jó ötletek nem jutnak el könnyen a megvalósításig.

A megkérdezettek 56 százaléka saját bevallása szerint a munkaideje legalább 10 százalékában olyan munkát végez, amit egy nála alacsonyabb képzettségű, kevesebb tapasztalattal rendelkező kolléga is el tudna látni. Az érintettek több mint negyede munkaidejének legalább 40 százalékát tölti képességeinek, képesítésének nem megfelelő munkával. Ezen a téren az átlagosnál rosszabb helyzetben vannak a nők, a 40 év alatti korosztály, az 500 főnél nagyobb vállalatnál dolgozók, illetve az egészségügyben, a közigazgatásban, a kiskereskedelemben és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak.

MÉRHETŐ FELELŐSSÉG- AZ ESG ÚTJÁN (2024. május 09-től)

Hol van a mérés helye az átláthatóság érdekében a vállalati fenntarthatóság és felelősség rendszerében a cégeknél/szervezeteknél? Különösen akkor, amikor az EU a gyors, zöld átállás érdekében gyorsítani szeretné a cégek fenntarthatósági teljesítményét, s ezért sokasodó szabályozások és rendelkezések követelményeinek kell eleget tenni.
Úgy, hogy számtalan cégnél még nem rendelkeznek alapinformációkkal az ESG méréssel kapcsolatban. Sőt jelenleg még további részletekre is várni kell a szabályozások kapcsán. CSRD/CSRDD/ ESG törvény etc…
Hogyan készüljünk a várható fenntarthatósági feladatokra? Amelyek egyébként nem csak a mérésre (adatgyűjtésre, rendszerezésre, elemzésre) korlátozódnak.
Erre ad választ a MÉRHETŐ FELELŐSSÉG- Úton az ESG felé kurzuscsomagunk.
KATTINTS IDE A TOVÁBBI INFOKHOZ!