A vállalati társadalmi felelősségvállalás más-más arcát mutathatja kontinensenként, a földrészek régióiban, Európában, Európa országaiban. A meglévő globális sztenderdek mellett a szemléletváltás a különböző országokban, a különböző szektorokban fokozatosan, más-más ütemben zajlik, hisz más-más történeti, kulturális, politikai hagyományokkal rendelkezve, más-más témák élveznek prioritást adott térségben. A különböző kultúrák találkozása ezen a területen is innovatív, előrevivő megoldásokat hozhat Magyarországon is.
A CSR különböző arcai sorozatunkban először a német és svéd cégeken keresztül mutatjuk be a vállalati felelősség és adott kultúra, üzleti kultúra, gondolkodásmód találkozását. Mit tanulhatunk és mit adhatunk ezen a téren is?
Hogyan látja ezt a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke, Dale A. Martin, aki egyben a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója is.
CSR Hungary:
Németország saját, szakmailag is kidolgozott CSR Programmal rendelkezik, amely még igen ritka Európa országaiban is. E keretrendszerben milyen csr prioritások élveznek előnyt?
Dale A. Martin:
Németországban több szinten, számos csatornán keresztül igyekeznek ösztönözni a vállalatokat a felelős magatartásra. Visszatérő kulcselem ezekben a kezdeményezésekben, hogy a gazdálkodás, az üzleti modellek fenntarthatóságára céloznak. A szövetségi kormány mellett már 2001 óta ?Fenntarthatósági Tanács? működik, melynek keretében egyházi és civil szervezetek képviselői, vállalati és szakszervezeti vezetők, valamint tudósok ajánlásokat tesznek a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés kérdéseiben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy Németországban egyre kevésbé anyagi támogatásként fogják fel a CSR-t, hanem sokkal inkább gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok hosszútávon fenntartható egyensúlyaként. Az üzleti szférában ezt elősegíti a német gazdaság szerkezete, azaz a családi vállalkozások erős jelenléte, hiszen azok természetüknél fogva eleve nagyobb hangsúlyt helyeznek a hosszú távú gondolkodásra. Éppen a napokban lett hároméves a német munkaügyi minisztérium egyik programja, melynek keretében több mint 1.300 kkv kapott testreszabott tanácsadást és támogatást saját CSR-tevékenységük kifejlesztéséhez. E téren Magyarországon még van fejlődési lehetőség.
CSR H:
Milyen gazdasági, társadalmi okok húzódnak meg a háttérben? Hisz tetszik-nem tetszik a csr mögött is olyan ösztönző erők húzódnak meg, melyek mozgatják a folyamatokat.
D. A. M.:
A fenntarthatóságot gazdasági és társadalmi okok egyaránt igénylik. Nem csak arról van szó, hogy jó dolog jót tenni, hanem ahogy nő a vevők környezeti és szociális tudatossága, úgy a vállalatok termékeiben és egész tevékenységükben is egyre fontosabb szerephez jutnak a fenntarthatóság kritériumai. Egy nagy vegyipari gyártócég teljes termékpalettáját vette górcső alá a fenntarthatóság szempontjából, és célul tűzte ki, hogy tovább növelje a fenntartható megoldások részesedését az árbevételből. Ez nemcsak a kedvező környezeti hatásokkal jár, hanem piaci előnyt is hozhat a cégnek. Az emberi oldalt tekintve is kifizetődik a társadalmi szerepvállalás. A képzésre, az esélyegyenlőségre, a helyi közösségre fordított erőfeszítések közvetlen segítséget jelentenek az érintettek számára, ugyanakkor hosszabb távon hozzájárulnak a képzett, elkötelezett munkatársak megtartásához vagy kifejlesztéséhez.
CSR H:
Melyek a legfőbb különbségek és azonosságok a vállalati kultúra területén?
D. A. M.:
Az itt működő német cégek rendszeresen beszámolnak arról, hogy igen elégedettek a magyar munkatársak képzettségével és munkájával. Ne felejtsük el, hogy ma csaknem 300 ezer magyar munkahely kötődik német befektetőkhöz. Ugyanakkor több vezető azt tapasztalja, hogy a németországinál talán valamivel kisebb az egyéni elkötelezettség a cég iránt, ez viszont némileg nehezebbé teszi a hosszú távú megoldások megvalósítását a cégen belül. Másrészt a hazai cégek, különösen a kisebbek esetén, inkább korlátozott anyagi lehetőségekkel rendelkeznek, így néha a fenntartható megoldásokra irányuló, de induló befektetést igénylő intézkedések csak kisebb mértékben tudnak megvalósulni.
CSR H.:
Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár az egyik és a másik?
D. A. M.:
Azt tapasztaljuk, hogy a CSR ott a legsikeresebb, ahol a főtevékenység szerves része. Megvalósítása csak akkor eredményes, ha a felső vezetés elkötelezetten kiáll fenntarthatóság mellett, akár a kezdeti kudarcok esetén is. A siker másik fontos tényezője, hogy mérhető fenntarthatósági célokat, mutatókat fogalmazzunk meg. Mennyivel csökkenjen az egységnyi termékre jutó energiafogyasztás? Mennyivel az egy dolgozóra jutó papírfelhasználás? Hány hátrányos helyzetű munkatárs dolgozik nálunk? Az ilyen jellegű mérőszámok segítséget nyújtanak az előrelépés ? vagy akár visszalépés ? számszerűsítéséhez, ami megkönnyíti a szükséges lépések és döntések meghatározását. Úgy gondolom, hogy a fenntarthatóság tekintetében ez a fajta menedzsment-szemlélet sok vállalatnál erősítheti a CSR-t.
CSR H:
Hogyan tükröződik ez a Magyarországon működő cégek vállalati kultúrájában és csr-jében?
D. A. M.:
Az itt tevékenykedő cégek nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a közösségek, az ott működő szervezetek, intézmények támogatására. Kulturális projektek, sportegyesületek, zenekarok, kórházak, iskolák ? nagyon hosszú a partnerek listája. Sokszor nemcsak pénzügyi támogatásról van szó, hanem például önkéntes munkáról is. A külföldi tulajdonú cégek esetén gyakran segítséget jelent, hogy támaszkodhatnak az anyavállalatra, méghozzá nem is elsősorban anyagilag, hanem a kint már szerzett tapasztalatokat és bevált megoldásokat adaptálhatják a hazai viszonyokra. Kamaránk például egy olyan nemzetközi szervezet tagja, amely képzést nyújt a vállalati energiahatékonyság növelésére, ami a cég számára közvetlen költség-megtakarítással is jár, miközben csökkenti az energiafogyasztásból származó környezeti károkat.
CSR H.:
Kultúrák találkozása- CSR-ek találkozása. Milyen tapasztalatok érzékelhetőek?
D. A. M.:
Azt tapasztalom, hogy mind két országban erős a környezettudatosság, ami tükröződik a vállalati CSR-prioritásokban is. Az energiafogyasztás csökkentésétől a hulladék-újrahasznosításig számtalan intézkedéssel találkozunk mind két országban, amelyek a környezet megóvására céloznak. Ugyanakkor a németországi vállalatoknál ? rendkívül erős külpiaci szereplésüknek köszönhetően ? egyre jobban figyelembe veszik a nemzetközi hatásokat is, pl. szociális vagy környezetvédelmi ügyekben. A magyar cégek többsége esetén ez jelenleg még kevésbe jellemző. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a magyar cégekben nagy technikai innovációk vagy befektetés helyett sokszor ötletes apró intézkedésekkel is tudnak jelentős erőforrás-megtakarítást elérni vagy egy-egy társadalmi projektet előrevinni.
CSR H. :
Példaként kiemelne 1-2 programot a Magyarországon működő német érdekeltségű cégek kezdeményezései közül?
D. A. M.:
Számtalan CSR-intézkedés ? legyen az nyilvános projekt vagy belső megoldás – nem kap nagy visszhangot a nagyközönség részéről. Hozzátenném, hogy nem is ez az elsődleges cél.
A győri Audi például a társadalmi felelősségvállalás keretében 2014-ben megrendezte az első Audi Hungaria Önkéntes Napot. A vállalat mintegy 300 munkatársa önkéntesként 19 közhasznú projektet valósított meg Győrben és környékén.
A Magyar Telekomnál a klímastratégia részeként számszerűen határozták meg, hogy 2015 végéig ? 2010-hez képest ? az energiafogyasztást 5, és a papírfelhasználást 30 százalékkal csökkentik. A Telekom csatlakozott a HBLF által kezdeményezett ROMASTER programhoz is, amely az egyik első olyan kezdeményezés, ahol az üzleti szféra szereplői közös összefogással, állami közreműködés nélkül próbálnak egy aktuális és kényes társadalmi probléma megoldásában közreműködni. A ROMASTER program keretében a roma származású, hátrányos helyzetű középiskolai diákok kapnak támogatást ? nemcsak ösztöndíjjal, hanem a vállalat részéről kijelölt mentor révén kapcsolati rendszerrel és ismeretekkel is.
A Siemens hazai leányvállalatánál már több 20 éve elindultak környezetbarát kezdeményezések, például zöld tetők megvalósítása. Szintén a felelős vállalati magatartás erősíti a duális képzés, amely felsőfokú keretek között már mintegy 20 éve létezett a cégnél, 3 évvel ezelőtt pedig elindult a középfokú duális szakképzés is. A kollégák pedig a nemrégiben megalakult Siemens Önkéntes Közösség keretein belül is végezhetnek önkéntes munkát.
Magyarországon a német hátterű cégek a versenyszférában előállított bruttó hazai termék 15 százalékát termelik, és csaknem 300 ezer embernek adnak munkát.
Németországban ma mintegy 600 magyar cég tevékenykedik (nem feltétlenül befektetőként), kb. 14 ezer embert foglalkoztatnak. Elsősorban az építőiparban, a gépgyártásban, valamint az élelmiszeriparban vannak jelen.
Érdemes tudni!
Magyarországon a német hátterű cégek a versenyszférában előállított bruttó hazai termék 15 százalékát termelik, és csaknem 300 ezer embernek adnak munkát.
Németországban ma mintegy 600 magyar cég tevékenykedik (nem feltétlenül befektetőként), kb. 14 ezer embert foglalkoztatnak. Elsősorban az építőiparban, a gépgyártásban, valamint az élelmiszeriparban vannak jelen.
2015. május 19-én, a CSR made in Germany & Sweden Üzleti Reggelin, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Székházában német érdekeltségű cégek (Henkel Magyarország Kft.) csr kultúrájával ismerkedhet meg.
