Nanotechnológiával foglalkozó kutatók nyerték idén a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat.
Nők a Tudományban Kiválósági Díjjal ismerte el a nanotechnológiával foglalkozó Balogh-Weiser Diána és Ördögné Kolbert Zsuzsanna munkásságát a Nők a Tudományban Egyesület, amely idén először a kutatói tevékenység támogatását is díjazta: ezt az elismerést Jerkovicsné Stefán Klára kapta.
“Az egyesület évről évre olyan fiatal kutatónőket díjaz, akik a magyar és nemzetközi tudományos életben egyaránt maradandót alkottak és a fiatal lányok körében is örömmel népszerűsítik a tudományos és mérnöki pályák adta lehetőségeket.” – közölte a Nők a Tudományban Egyesület.
Mint a közlemény emlékeztet arra, hogy a méter milliárdod részével egyező méretű részecskékből álló nanotrágyák felhasználhatók például a növények csírázásának, növekedésének és terméshozamának növelésére.
Ám a használatból fakadó pozitív és negatív hatások pontos megértéséhez és az eljárások fejlesztéséhez még további kutatásokra van szükség.
Ezen a területen ért el elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt kiemelkedő eredményeket Ördögné Kolbert Zsuzsanna, a Szegedi Tudományegyetem Növénybiológiai Tanszékének egyetemi docense, akinek munkásságát az élő természettudományok területén ismerték el Nők a Tudományban Kiválósági Díjjal.
A méltatás szerint Ördögné Kolbert Zsuzsanna munkája során nagy hangsúlyt fektet az oktatói tevékenységre és a kutatói utánpótlás nevelésére is. Így szakmai iránymutatása mellett már három fiatal nő szerezhetett doktori címet, és hallgatói között jelenleg is nagy számban vannak lányok.
Mire használhatjuk a nanoanyagokat?
A közlemény idézi a kutatót, aki szerint kevesen vannak tisztában azzal, hogy a nanoanyagok segítségével olyan globális problémákkal is fel lehet venni a versenyt, mint a növekvő népesség élelmezése.
A nanorészecskék felhasználását azonban minden esetben meg kell előznie a növényekre gyakorolt molekuláris szintű hatások laboratóriumi feltérképezésének, melyhez a díjazott minden elméleti és gyakorlati tudását igyekszik átadni hallgatói számára – méltatja Ördögné Kolbert Zsuzsannát az egyesület.
Egyre jelentősebb a nanotechnológia szerepe a műszaki tudományok területén is.
Balogh-Weiser Diána egyetemi adjunktus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar kutatójának munkásságát ismerték el Nők a Tudományban Kiválósági Díjjal.
A méltatás kiemeli, hogy a díjazott olyan változatos formájú nanoméretű anyagokat fejleszt, melyek fehérjék és enzimek megkötésére képesek.
A megkötött biológiai molekulák stabilabbá és könnyebben alkalmazhatóvá válnak, ami összességében leegyszerűsíti és meggyorsítja a gyógyszeripar számára fontos vegyületek vizsgálatát és előállítását.
Balogh-Weiser Diána jelenleg olyan mikroméretű chipreaktorokat fejleszt, melyek használatával a több tízezer lehetséges vegyülettípus közül gyorsabban, hatékonyabban és kevesebb környezetterhelő melléktermék felhalmozásával lehet megtalálni az adott betegség szempontjából hatékony és hosszú távon biztonságos gyógyszervegyületeket – tájékoztat az egyesület.
Mint a közlemény felidézi, a Nature-díjas Nők a Tudományban Egyesület a szakterületükön legkiválóbb, inspiráló kutatónők munkásságának elismerésére 2013-ban alapította a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat. Az idei nőnaphoz kötődően immár nyolcadik alkalommal ítéltek oda.
A hazai kutatónők díjazása azért kiemelten fontos misszió, mert a természettudományos vagy mérnöki pályákon máig rendkívül alacsony a nők aránya.
Az Eurostat adatai szerint például 2018-ban az Európai Unióban dolgozó mintegy 15 millió kutató és mérnök között a nők aránya 41 százalék volt, Magyarországon azonban csak 30 százalék körül – közölték.
A kiváló kutatónők szakmai sikereihez és életpályájához ugyanakkor a biztos családi háttér mellett nagymértékben hozzájárulnak az őket segítő és támogató női technikusok, laboránsok, asszisztensek és szakmai segítők is. Épp ezért a Nők a Tudományban Egyesület már a kutatói tevékenység támogatásáért is adományoz Nők a Tudományban Kiválósági Díjat. Idén először Jerkovicsné Stefán Klárának, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Természettudományi Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet ügyvivő szakértőjének.
A díjazott munkája során mindent megtesz a természettudományok és a kapcsolódó felsőoktatási képzések népszerűsítéséért. Vezető szerepet tölt be a Nők Nehezített Pályán rendezvénysorozat és a Nők a Tudományban konferencia szervezésében és lebonyolításában. Emellett pedig két kisgyermek édesanyjaként is kiválóan helyt áll.
Mindezeken túl ő maga is tudományos pályán mozog, hiszen a PTE Földtudományok Doktori Iskola PhD-hallgatójaként a német működőtőke-befektetések modernizációs hatását vizsgálja a közép-kelet-európai országokban – áll a méltatásban.