Amikor a jó üzlet profitot termelhet (és ez nem ördögtől való)

93

A pénz nem jó vagy rossz. Egyszerűen egy csereeszköz, ami természeténél fogva áramlik..És lehet használni saját magad és hozzátartozóid jólétének a biztosítására és a közösség javára. Egy egyszerű axióma: segíteni is, akkor tudok, ha van miből. Ma Magyarországon még a volt szocialista gondolkodásmód maradványaival szembesülünk. Dolgozz, vállalkozz, de ha teljesítményed alapján több javad lesz, akkor inkább csendesen húzódj meg a háttérben. És ne szeressél jobban élni! És ne célozd meg a a csillagos eget?! Ebben a közegben a szociális gazdaság első látásra még inkább ellentmondásos fogalomnak tűnik…Pedig lehetséges megoldás sokak számára. Kocsy Béla, a Polimer Sz. Kft. ( a Wanhua-BorsodCkem Csoport tagja) ezzel kapcsolatban osztotta meg gondolatait velünk.

CSR Hungary:
Szociális gazdaság. Szociális szövetkezet. Különösen az utóbbi Magyarországon igen csak leamortizálódott fogalom pedig a tartalma nem biztos, hogy rossz. Sokan nincsenek is tisztában a szociális gazdaság fogalmával. Ön hogyan határozná meg? Mi a szociális gazdaság?

Kocsy Bela
Kocsy Béla

Kocsy Béla:
Ha nagyon szakszerűen akarjuk meghatározni, akkor a szociális gazdaság, egy olyan szektor mely a makró ökonómiai hiányosságok pótlásaként jön létre. A tradicionális foglalkoztatáspolitika hiányosságának megszüntetésére fókuszál, elsősorban a hátrányos helyzetű embertársaink esélyeinek kiegyenlítése a feladata. A szociális gazdaság több ponton is átfedést mutat, a civil szervezetek feladataival és céljaival.

CSRH:
Ebből két elem a szembetűnő. Az egyik, hogy ami egy egészséges folyamatban nem megoldható, arra megoldásként született meg a szociális gazdaság. Másrészt pedig a civil jellege érdekes, amely szektor egészében véve a médiában úgy tapasztaljuk, hogy pénz hiányban szenved. Ez a modell pedig részben önfenntartóvá teheti őket.
Ehhez azonban más típusú gondolkodásmód szükséges.

K.B.:
A civil és önkéntes szervezetekre közismerten jellemző a nagyfokú függőség a támogatásoktól, pályázatokról. Lényeges különbség, hogy saját tőke igényük kicsi. Felelősségük ezen okok miatt, jelentősen kisebb a szociális vállalkozásokénál. A szociális vállalkozások esetében a társadalmi problémára adott válasz és nem a profit maximalizáció az elsődleges cél. Azonban elmondható minden esetben, hogy jellemzőjük az innováció, mely válasz valamely gazdasági, környezetei vagy társadalmi kihívásra.

CSRH:
Azonban nem ördögtől való, ha valaki a jó érdekében dolgozik és jó üzletet is csinál ebből. Ide sorolható a korábban Ön által vezetett Hotel Panda Kft. is, mely foglalkoztatás és fogyasztó rétegként is a társadalom ? nagyon sok esetben ? perifériájára kerülteket célozta meg.
Hogyan tud segíteni ez a forma a perifériára kerülteknek (lecsúszóknak), az átlag kisembereknek?

K.B.
Lehetőséget nyújt, az üzleti vagy közszférán kívül rekedtek számára, a társadalmi befogadásra. Lehetőséget arra, hogy a társadalom hasznos tagjainak érezhessék magukat, kevésbé kötött keretek között! A lecsúszóknak és rászorulóknak, az újrakezdés lehetőségét, képzések tréningek révén. Megteremtheti azokat a munka körülményeket, mely egy tisztán profitorientált vállalkozás esetében, nem térülnének meg. A szociális vállalkozások elsősorban anyagai és erkölcsi biztonságot nyújthatnak, arra rászoruló embertársainknak!

CSRH: Közép-Európában mennyire van létjogosultsága?

K.B.:
A szociális vállalkozásoknak a gazdasági kitettség, egyenlőtlen munkaerő piaci igények, területi fejlettségi különbségek miatt jelentős szerepe van Közép-Európában. Hiszen itt a gazdasági, geopolitikai adottságok lévén, nagyon heterogén makró ökonómiai szisztéma jött létre, mely nem képes minden társadalmi vagy környezeti kihívásra választ adni! Továbbá az állam szervezet, nem képes önállóan ezekre a kérdésekre megoldást kínálni. Az összefogás, egymásba kapaszkodás és az esélyegyenlőség megteremtése adja létjogosultságát.

CSRH:
Milyen magyar példák említhetőek meg?

K.B.:
A civil szervezetek esetében CEEweb-t emelném ki, mely a biológiai sokszínűség, és a környezeti ártalmak csökkentése területén tevékenykedik, mintegy 20 éve. Önkéntes szervezetek esetében az egyházi karitatív szervezeteket kell megemlítenünk, melyek létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen. Itt a katolikus karítász illetve a baptista és ökumenikus szeretetszolgálatot emelném ki. A szociális vállalkozások tekintetében, a non profit szervezetek közül az önkormányzatok által üzemeltetett olyan egységeket emelném ki, ahol valamely társadalmi problémára kínálnak választ. Erre jó példa a Budapest II. kerület Önkormányzat által létesített cég, mely irodájában fogyatékkal élő személyek dolgoznak! Ehhez mérten került a munkaterület is kialakításra!

Kocsy béla a 2014. szeptember 24-ei CSR Szerda Klubestp vendége.
Érdemes személyesen is találkozni vele!

csr_hungary_hirlevel-468x120