2014. november 12-én, Budapesten a IX. CSR Hungary vezető szakmai konferencia résztvevői megismerkedhettek a vállalati felelősség nemzetközi felelős üzleti modelljeivel, melyek immár 2006 óta hagyományszerűen 1-1 téma céges gyakorlati példáival párosultak. A vezető szakmai esemény már a haladó csr-ért felelős vezetőknek szólt.
Fókuszban: a globális kihívások és a helyi, lokális megoldások. A fő kérdés most is az, hogy hogyan lehet optimalizálni 1 cég érdekeit a gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásokkal?
Új stratégiák, új ötletek érkeztek a csr (vállalati felelősség) új paradigmáihoz.
Néhány, érdekesebb gondolatot kiemelve.
Darabokra hulló CSR?
Michael Hopkins, az MHC International és a CSR Finance Institute (Genf) igazgatója – aki több kontinens (Észak-Amerika, Afrika, Európa, Ázsia..) nemzetközi csr projektjeiben vesz részt folyamatosan ? a következőkre hívta fel a figyelmet. Vajon mit jelent a CSR/vállalati felelősség gyors, darabokra hullása? Valójában most ez történik? Vajon nem vették komolyan a vállalatok és intézmények társadalmi felelősségüket? Vagy csak néhány jelenlegi esemény az, ami rossz szájízt ad az egésznek? Telefon lehallgatási botrányok a politika és a diplomácia terepén, a pénzügyi bedőlések (Lehman, Dubai World),intézményi gondatlanság (Bush adminisztráció- Líbia)…
A kérdés az, hogy a kapitalizmus összeomlásának előjeleit észlelve, ki tudjuk-e alakítani a felelős megoldások új vízióját, melyek társadalmilag is fenntarthatóak legyenek? Vajon a CSR és a fenntartható fejlődés hol tart össze, és hol válik el? Ezt fejtette ki részletesen a CSR Hungary 2014 vezető szakmai konferencián.
Globalizációs kihívások és helyi csr megoldások
Takács Júlia, a CSR Hungary ügyvezető igazgatója és az EMVFE (Első Magyar CSR Egyesület) elnöke a kapitalizmus újraértelmezése mellett hangsúlyozta, hogy tisztában kell lennünk azzal, hogy Közép-Európa, és így Magyarország a csr és a fenntarthatóság, mely szakaszában tart. El kell fogadnunk, hogy a fáziskésésünkre jellemző, hogy régi és új elemek egyszerre vannak jelen gazdaságunkban, társadalmunkban, kultúránkban, demokráciánkban. Mindezek egyértelműen tükröződnek a vállalati felelősség területén is. Egyértelmű a kapcsolat a globális kihívások (pénzügy, gazdaság, kereskedelem, termelés, piacok) és a csr között is.Közép-Európa, Magyarország számára vízválasztó és viszonyítási pont a nem régiben ünnepelt, szimbolikus értelmezésű Berlini Fal lebontása, mely a digitális, elektronikus technológia legújabb vívmányait, közlekedési technológiákat, szervezeti, szellemi know-howokat …köszönhetünk.
Legyen mindenki vegetáriánus? Ennek kisebb a karbon lábnyoma?
Dr. Pálvölgyi Tamás, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője tényekkel, felmérésekkel hívta fel a figyelmet arra, hogy hogyan, hol tudunk hatékonyabban gazdálkodni zöld vagyonunkkal.
Mely iparágakban lehet jelentős megtakarításokat végrehajtani. Itt természetesen az energiaipar vezetőszerepet játszik. Hogyan tud ebben a hazai Dekarbonizációs Útiterv segíteni? Mire tudjuk használni az ország Éghajlatsérülékenységi térképét?
Érdekességként említette, hogy a húsfogyasztás jár az egyik legnagyobb karbonlábnyommal. S lehet, hogy érdemes lenne mindenkinek vegetáriánussá válni?!
A két délutáni szekció témái egyrészt a társadalmi befektetés (és a csr-t) járta körbe Banga Ildikó, a The BodyShop alapítójával, kereskedelmi igazgatójával, dr. Czafrangó Jánossal, az Erstebank Alapítvány projektvezetőjével, és Sziller Viktóriával, a Cvonline.hu HR tanácsadójával. másrészt a felelős és fenntartható márkához vezető utat elemezte példákkal. E témában osztotta meg tapasztalatait Szűcs Judit, a Microsoft kommunikációs igazgatója, és Takács János a Svéd-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke. Lipták Timea, portfólió igazgató (National Geographic, Centrál Médiacsoport) pedig a National Geographic és a Globescan által készített Greendex elemzését ismertette, melyen meglepő módon Magyarország is jó helyen szerepel.. Jogos kérdésként felmerült az is, hogy a szegényebb és gazdagabb országok különböző életminőségi szintje vajon mennyire függ össze a Környezet szennyezettségével.
Az összeesküvés-elmélet (hálózat-elmélet) mindannyiunk kedvenc, izgalmasnak ígérkező témája. Vicsek András, a Maven7 vezetője a Shell és a Nokia példáján mutatta be, hogy új eszközként a hálózatok ismerete hogyan segít a HR és a kommunikáció területén. Kocsy Béla, a Polimer Sz. Kft. (Wanhua-BorsodChem Csoport) ügyvezető igazgatója pedig a magyar KKV-ék csr állapotát elemezte.
Klikk ide a rendezvény további fotóihoz!
:
