Október 16- az Élelmiszer Világnapja

55
Október 16- az Élelmiszer Világnapja
Október 16- az Élelmiszer Világnapja

10 milliárd száj táplálása 2050- ben nagy kihívást jelent az élelmiszeripar számára. A világ népességének növekedésével párhuzamosan növekszik  az egyes húskészítmények iránti kereslet is. 2050-re várhatóan akár 88%-kal is nőhet. A „tenyésztett hús” fenntarthatóbb alternatívát kínál, de vajon a fogyasztók elfogadják-e?

  • Október 16. az Élelmiszer Világnapja.
  • A világ népessége folyamatosan növekszik, s ezzel párhuzamosan az egyes húskészítmények iránti kereslet 2050-re várhatóan akár 88% -kal is megnőhet
  • A tenyésztett hús fenntarthatóbb alternatívát kínál – de vajon a fogyasztók elfogadják-e?

Élelmiszer-bizonytalanság

Ma az egész világ a COVID-19-gyel küzd. De nem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy az éhínség egyes világrészeken egyre súlyosbodik. Az élelmiszer-bizonytalanság már több mint 2 milliárd embert érint, miközben közel 690 millió ember éhezik. – Ez áll az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) közleményében, amely október 16-án ünnepli az Élelmiszer világnapját. A FAO becslése szerint a COVID-19 járvány a gazdasági növekedési forgatókönyvtől függően akár 132 millió embert is elérhet.

“A jövőbeni élelmiszer-rendszereinknek megfizethető és egészséges étrendet kell biztosítaniuk mindenki számára. Tisztességes megélhetést kell biztosítani az élelmiszer-ipari dolgozók számára, ugyanakkor meg kell őrizni a természeti erőforrásokat és a biológiai sokféleséget, és kezelni kell az olyan kihívásokat, mint az éghajlatváltozás.” – közölte a FAO.

Melyek a kihívások? Megoldás a „tenyésztett hús”?

Az előbbi számok azt jelentik, hogy az állatok takarmányozásához India nagyságú legelőre lenne szükség, és az ezzel járó erdőirtások véget vetnek a globális hőmérséklet 1,5 ° C-ra történő korlátozásának. És még nem vettük figyelembe az állattartással járó CO2 kibocsátást.

Amint a világ a pandémiát követően tisztább módon kívánja helyreállítani gazdaságát, addig az élelmiszer-rendszerek mellett fenntartható megoldás lehet a tenyésztett hús.

Mi a tenyésztett hús? A hús laboratóriumi “termesztésének” folyamata magában foglalja az élő állatok őssejtjeinek kinyerését és tápanyagokban gazdag körülmények között történő növesztését.

Például egy tehénből kis vázizom biopsziát vesznek, amelyből az őssejteket izolálják és egy sejttenyésztő táptalajjal rendelkező bioreaktorban növesztik. A sejteket több sejttípusra osztják, beleértve az izom- és zsírsejteket. Ezt a biomasszát azután ehető végtermékké dolgozzák fel.

A tenyésztett hús termelésének növelése és a költségek csökkentése érdekében számos technológiai kihívás áll a vállalatok előtt. A Merc, mint egy globális élettudományi és egészségügyi vállalat is innovatív megodásokat keres.

 “A biogyógyszeripar vezető szállítójaként széles körű ismeretekkel rendelkezünk a tenyésztett hús előállításához szükséges tudományról és biotechnológiáról” – mondja Isabel de Paoli, a Merck stratégiai igazgatója.

„A sejtalapú hús kereskedelmi forgalomba hozatalát végző vállalatokkal való együttműködés révén felajánljuk ismereteinket és termelési készségünket, hogy segítsük őket a kritikus technológiai kihívások leküzdésében. Milyen technológiai, egyéb kihívásokkal kell szembenézni?

Sejtvonal-fejlesztés

A tenyészetben növesztett sejtet sejtvonalnak nevezik. Specifikus, élelmiszeripari minőségű hústermelő sejtvonalakra van szükség, amelyek genetikailag stabilak; alkalmasak a nagyüzemi gyártáshoz.

Ha VIP olvasó vagy, akkor még további részleteket ismerhetsz meg itt!