Andor László uniós biztost kérdeztük az EU csr politikájáról

15
Andor László uniós biztos
Andor László uniós biztos

Az Európai Bizottság nemrég közleményt fogadott el a vállalati felelősségvállalás ösztönzésére. Az egyik előterjesztő Andor László, a foglalkoztatási, szociális ügyek és a társadalmi befogadás uniós biztosa, az Európai Bizottság magyar tagja volt.
A magyar biztost arról kérdeztük, mit vár az Európai Bizottság az új közleménytől.

CSR Hungary:
Mi az új bizottsági közlemény célja a vállalati felelősségvállalás ? azaz angol rövidítéssel a CSR – ösztönzésével?

Andor László:
Az új CSR közlemény arra sarkalja a vállalatokat, hogy működésük társadalmi és környezeti hatásaira is odafigyeljenek. A pozitív hatások elérése érdekében igen fontosak azok a jogi keretek, amelyek a vállalatok szociális és környezeti információinak a nyilvánosságra hozatalát szabályozzák. Az ENSZ áttörő jellegű útmutatást fogadott el az üzleti és személyiségi jogok területén, szeretnénk, ha ezt az EU-ban működő vállalatok is követnék. –Miért van szükség az EU-ban új CSR stratégiára, új CSR politikára? –A Bizottság legutóbbi CSR közleményét 2006-ban fogadták el, és öt év alatt sokat változtak a körülmények. A vállalati felelősségvállalás sokat fejlődött az elmúlt időszakban ? de még így is van tennivaló. Az új dokumentum keretében korszerűsítettük a CSR definícióját. Fontos, hogy a cégek társadalmilag felelősen és környezettudatosan cselekedjenek a törvények és kollektív megállapodások betű szerinti betartásán túlmutatóan is. De ha az önkéntesség nem old meg valamilyen problémát, akkor természetesen további jogalkotásra is szükség lehet.

CSRH:
Mennyiben jelent ez változást az előzőekhez képest?

A.L.:
A CSR-ral kapcsolatos közzétételi kötelezettség olyan komoly vitát generált az érintettek között, amelyre évek óta nem volt példa. A közzétételi kötelezettség azt jelenti, hogy a vállalat társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos információkat valamennyi érdekelt fél ? köztük a fogyasztók, a befektetők és a nagyközönség – is megismerheti. A globális gazdaságok és társadalmak egymásrautaltsága miatt a CSR nemzetközi szerepe is felértékelődik. Az új közleménnyel a Bizottság nemcsak a vállalatok, hanem önmaga számára is olyan gyakorlati célokat tűz ki, amelyek még nem voltak jelen 2006-ban.

CSRH:
Milyen elemekben jelenik ez meg?
A.L.:
A közlemény az eddiginél jobban kiemeli a CSR láthatóságának és a cégek iránti bizalomnak a kérdését. Ez most ? érthető okokból – hangsúlyosan kiterjed a pénzügyi szektorra is. Külön kitér azoknak a cégeknek a jutalmazására, amelyek CSR-barát politikát folytatnak a társadalom-barát fogyasztás, befektetés és közbeszerzés terén. Megvizsgálja az úgynevezett ?nem-pénzügyi közzétételt?, tehát a pénzügyi adatokon túli információk nyilvánosságra hozatalát, mert ezzel az eszközzel komoly hatást lehet gyakorolni a vállalatokra. A közlemény foglalkozik az oktatással és a képzéssel. Fontos a CSR nemzetközi aspektusa is. A közlemény arra ösztönzi az európai vállalatokat, hogy a beszállítói láncaiktól is követeljék meg az ILO és az EU által közösen definiált “méltó munkahely” előírásának teljesítését, vagyis a nem uniós országokbeli cégeknél is érvényesüljenek a szabályozott munkahelyi viszonyok. –Mi ösztönözheti a cégeket a CSR követésére egy recesszióban? –Valóban tartottunk attól, hogy a recesszió esetleg lejjebb taszíthatja a CSR-t az üzleti világ prioritási listáján. De szerencsére úgy tűnik, hogy a CSR tevékenység nem lankad, sőt erősödik a mostani nehéz időszak alatt. Azt látom, hogy sok vállalat tudatosan vigyáz a jó hírére egy olyan időszakban, amikor a cégek etikája erőteljesen megkérdőjeleződött. Hiszem, hogy a cégek felismerik az igényét annak, hogy hosszú távú társadalmi és környezeti fenntarthatóságba invesztáljanak, ezzel biztosítva jó megítélésüket és így jövőbeli nyereségességüket.

CSRH:
Magyar viszonylatban mit jelent ez?

A.L.:
Arra bátorítanám a magyar cégeket is, hogy világítsák át a működésüket a társadalmi felelősség és a környezeti fenntarthatóság oldaláról. Tudom, hogy nem könnyű a CSR kérdését napjainkban előtérbe helyezni, amikor a korábbi kormányzati ösztönzők a versenyképességre és nyereségességre hegyeződtek ki. De a versenyképesség egyre erőteljesebben kötődik a környezeti fenntarthatósághoz ? recesszió idején éppúgy, mint utána ?, és ezt a magyar vállalatoknak komolyan kell venniük.

CSRH:
Hol helyezik el a KKV-kat (kis-és középvállalatokat) ebben a körben? Hiszen a CSR európai szervezeteiben is szinte kizárólag sok pénzzel rendelkező nagyvállalatok, multik szerepelnek.

A.L.:
Valóban, a magánszektoron belül a társadalmi felelősségvállalásban a multinacionális vállalatok szerepe a leglátványosabb. De mégsem csak róluk szól a vállalati felelősségvállalás. Sok KKV már most is felelősen működik, természetesnek veszi a CSR-elvek figyelembevételét és gyakorlását. Ezek a kisebb cégek mélyen beágyazódtak a helyi közösségekbe, és kulcskérdésnek tekintik a bizalmi viszony ápolását beszállítóikkal és ügyfeleikkel. A vállalati felelősségvállalás éppen ebben segít. De az eddiginél kétségkívül többet kell tennünk, és a Bizottság tovább folytatja CSR kampányát, különös tekintettel a kis-és középvállalkozások bevonására.

CSR Hungary

csr_hungary_hirlevel-468x120